Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv (Bratislava. s.n., 1929)

I. rész. Az iskolák szervezése és fejlesztése körüli eljárás - A "kis iskolatörvény"

11 lékok nem merítenék ki egyenes adójuknak 5%-át. A községi-iskolai adó alól tehát felmenthetők: az iskolafenntartó hitfelekezetek hívei, magánszemélyek és társaságok, melyek nyilvános iskolát tartanakfenn. A községi iskola igazgatása az iskolaszék hatáskörébe tartozik, melyet a községi képviselőtestület a saját kebeléből választ. A másodfokú hatóság itt rendszerint a kerületi hivatal, a harmadfokú pedig rendszerint az iskolaügyi min. referátusa, különös esetekben a belügyminisztérium. Népiskola fenntartására jogosult, sőt kivételesen köteles tényező végül maga az állam, melyet ezen szerepében az iskolaügyi minisztérium képvisel. Az állami iskolai hatóság állami iskolát létesíthet — éspedig teljesen az állam költségére is — mindenütt, ahol ennek szükségét látja. Ilyen szükség ott mutatkozik, ahol nincs sem egyházi iskola, vagy van ugyan, de nem felel meg a törvényes követelményeknek, esetleg legalább harminc gyermek szülője nem kívánja gyermekeinek egyházi iskolában való taníttatását, és a község államsegéllyel sem képes községi iskolát fenntartani. Azt, hogy a község anyagilag képtelen az iskolát fenntartani, az 1921. évi pénzügyi novella figyelembevételével, hatóságilag kell bebizonyítani. A községi képviselőtestület tehát nem jogosúlt kimondani, hogy a község nem képes olyan pénzügyi terhek viselésére, melyeket a törvény vagy törvényes határozat ír elő neki.Mivelhogy az állam részleges kötelezettsége lehetővé tenni a községeknek a rendes iskolalátogatást, csak a községek maximális pénzügyi possibilitásánál kezdődik, ebből az következik, hogy a község részéről fizetendő iskolafenntartási járulékok összegére nézve teljesen közömbös, vájjon a községben állami vagy községi iskola van. Mindkét esetben a község kötelezettségei csak oly pénzügyi megterheltségnél szűnnek meg, mely a község pénzügyi romlását jelentené. M. LICHNER. 2. A „kis iskolatörvény." Az elemi és polgári iskolákról szóló törvények módosítását és kiegészítését tárgyazó 1922. évi 226. számú törvéíiy. A cseh-szlovák köztársaság nemzetgyűlése a következő törvényt hozta:* j g Az elemi iskolák kötelező tantárgyai: hittan (a 3. §. 5. bek. fenntartásával); alkotmánytan és állampolgári nevelés; • A törvény 1922. július 13.-án kelt, —1922. augusztus 21.-én hirdettetett ki, mely napon hatályba lépett.