Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Ifjusági élet Selmeczbányán

I. FEJEZET. A község czíme, czímere, határai czélja, pecsétje. 1. §. A község czíme: Steingrube nagyközség. 2. §. Határai : A piarista kolostortól a bélabányai kápu felé vezető út egészen a Mihály-Aknáig. Innen az a patak, mely a bélabányai úton keresztülfolyva, az alsó major felé veszi irányát (az alsó major és a tornakert között). Az alsó majortól a piarista kolostorig határt képez az alsó utcza. A piarista kolostor, valamint az alsó major a községhez tartozik, úgymint a nevezett kolostortól Bélabánya felé vezető utcza bal oldali házsorai. 3. §. Czélja: 2. §-ban megjelölt határok között lakó akadémiai hallgatók között kedélyes baráti viszonyt fenntartani. E czél elérésére a község az eszközöket úgy válogassa meg, hogy azok tisztességgel, becsülettel mindig összeférjenek. 4. §. A község czímere fehér mezőben két keresztbe tett bakter dárda és a czímer alsó részén a bakter mécs. Az ezeket körítő felirat: „Ha Steingrubében óra volna." A czímer külső szélén 2 sáv vagyon, a külső vörös, a belső zöld. A czímer alakja ovális. 5. §. A község pecsétje olyan mint a czímere, elmaradván a színezés. Alakja kerülék. 6. §. Ovális alatt értetődvén olyan alak, a melyet bármely polgár következőleg képzelhet el magának: Végy egy tojást, főzd meg, vágd hosszában két egyenlő részre, akkor olyan felületet látsz, melynek alakja a községi czímer. Vagy még könnyebben elképzelhető: Hívj egy gömbölyű képű polgárt, adj neki nádczukrot, hadd szopogassa. Azután adj be neki hirtelen eczetes uborkát, hogy azt megharapja és figyeld meg ábrázatját. 7. §. Ha a fennt tisztelt polgár ábrázatja nem csak lefelé, de fölfelé is megnyúlik, kész a kerülék. II. FEJEZET. A nagyközség polgárai. 8. §. A községnek háromféle polgárai vannak: rendes, kül- és díszpolgár. 9. §. Rendes polgárok azok az akadémiai hallgatók, kik a 2. §-ban megjelölt határokon belül laknak és nevüket a község anyakönyvébe saját kezűleg bejegyezték. Ezen bejegyzés által egyszersmind arra kötelezi magát az illető, hogy a corpus jurisban foglalt szabályokat betartja s a községnek hű polgára leend. 10. §. Külpolgár lehet az az akadémiai hallgató, ki a 2. §-ban megjelölt határokon kívül lakik. A külpolgárságért a feőpennai hivatal útján a kupaktanácshoz kell Steingrube nagyközség cigánybandája 1900-ban. Steingrube nagyközség elöljárósága 1900-ban. folyamodni. A folyamodás bélyegköteles és pedig 50 kr. értékű világlátott póstabélyeggel látandó el. A folyamodásba beveendő a nyomós ok, mely folyamodót a belépésre indítja. 11. §. Díszpolgár lehet az, ki nem akadémiai hallgató, de különben pennás ember és a község érdekeit kiválólag szívén viselvén, érdemeket szerzett. 12. §. A díszpolgárrá való választásnál kell, hogy a község kétharmad része (legalább) szavazzon és a szótöbbség dönt. Tekintetbe veendő a 2., 8. §. A megválasztott díszpolgár számára oklevél állítandó ki. 13. §. Díszpolgár adót nem fizet. 14. §. Külpolgár az adó felét fizeti és szavazata egykettedet számít, vagyis 2 külpolgár teszen ki egy rendes polgárt. 15. §. A polgárjog megszűnik vagy önkéntes kilépés, vagy az úgynevezett kiebrudalás, vagyis szűrkitevés által, mely utóbbinak mindig maga a tisztelt polgár a főokozója, a melynek eszközlése a nagy kupaktanácsban kétharmad szótöbbséggel határoztatik el. III. FEJEZET. Illetmények. 16. §. Adó. Havonként és fejenként rendes polgárnak 20 fillér, külpolgárnak 10 fillér. 17. §. A czigányság (a vályogvető és muzsikus) adómentes, úgyszintén a három bakter. A ki három havi adóval hátralékban van, szűre kitétessék. Ki az adót az illető hó végéig be nem fizeti, minden 1 hónapi halasztás után 10 filléreket fizessen. Ezen § második és harmadik bekezdése ellen nyomós okok felhozatával a kupaktanácshoz elnézésért is lehet folyamodni. IV. FEJEZET. A község kormányzása. 18. §. A kupaktanács a rendes és külpolgárokból álló tanácskozó gyülekezet. 19. §. A belső tanácsot a 30. §-ban megjelölt tiszteletreméltó polgárok alkotják. 20. §. A kupaktanács hatáskörébe tartoznak az öszszes községi ügyek. 21. §. A kupaktanácsot a bíró hivatja össze a bakterek által. Egy ív bocsáttatik ki, melyen meg van jelölve a tanácskozás helye, ideje és esetleg a tanácskozás tárgya is. A bakter köteles ez ívet a polgárokhoz elvinni. 85