Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története

A városházi önkormányzatnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy az ő helyi hatósága kiterjed a kamara tisztviselőire is. így pallosjogával élve 1545-ben a selmeczi közvélemény nyomása alatt lefejeztette Filipp királyi kohószámvevőt, aki borozás közben összeszólalkozott egy korponai borbélymesterrel s tőrével leszúrta a mestere segítségére siető borbélyinast. Ezt a kilengést a magistratus megúszta ugyan bűnbánó bocsánatkéréssel és 24 óra leforgása alatt előteremtett ezer aranyforint bírság lefizetésével, a kamaraház azonban e véres eset óta következetesen képviselte a területenkívüliség elvét és hivatalnokainak ügyeit kivonta a városi hatóság hatásköre alól. Mikor aztán a kincstár sorban megszerezte az eladósodott bányabirtokosok bányáit s így munkaadója lett a megváltott bányákban dolgozó munkásoknak, arra törekedett, hogy a munkások vitás ügyeit is a maga hatáskörén belül intézze el. Régi törekvése volt a kamarának az is, hogy a selmeci bányamester vagy bányabíró (Bergmeister) a városi tanács által történő választás helyett a kamaragróftól eredő kinevezés alapján foglalja el hivatalát s így a selmeczi bányák ügyeit a bányabírón keresztül a kamaraház irányíthassa. A hatáskörét állandóan kiterjesztő kamaraház és a szuverenitásában megcsonkított városháza között egyre sűrűbbek lettek az összeütközések. A város állandó panaszra járt Bécsbe az idegen hivatalnokok hatalmaskodásai ellen és a pozsonyi országgyűlésen is egymásután keletkeztek azok a törvények, melyek az idegen tisztviselőknek a város belügyeibe való beavatkozását megtiltották. Ezt az alkotmányos küzdelmet színezi és bonyolítja a XVII. században meginduló ellenreformáció is, mikor a városháza, mint a protestánsok fellegvára áll szemben a katholikus restaurációt vezető kamaraházzal. A nép. Mohácsig Selmecz város története azonos a selmeczi Ringburger történetével. Mohács után a színpadra lép a bányákból kiszorult és iparoscéhekbe tömörült burzsoázia is. Ugyanekkor fokozatosan szerepet kap a város történetében az értelmiségi osztály két képviselője: a szövetkezeti, valamint kincstári kezelésbe átvett bányaműveknél alkalmazott mérnöki és tisztviselői elem és a reformáció zászlaja alatt az evangélikus pap, tanító és tanár. Végre ekkor lesz történeti tényező a nép, melynek hol mint bérmozgalomban lázadónak, hol mint vallásáért felkelőnek a történeti szerepet szintén a reformáció osztja ki. VI. FEJEZET. A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ SELMECZBÁNYÁN. Verbőczy és a sztrájkoló hevérek. A mohácsi vészt megelőző évben a bányavárosokban s így nálunk is sztrájkbaléptek a drágaság által fojtogatott s béremelési kéresükkel elutasított bányamunkások. A hatvani országgyűlés által a mozgalom elnémítására kiküldött Verbőczy nádor a lutheránusok izgatásának tulajdonította a sztrájkot s fejvesztést helyezett kilátásba mindazoknak, akik a munkát újra fel nem veszik. A nagy jogtudós helyesen ismerte fel az öszszefüggést a bányásznép elégedetlensége és az új vallás terjedése között. A selmeczi hevérek valóban azért állottak az új vallás mellé, mert (csak úgy mint munkaadóik és maga a nádor) értetlenül állva szemben az elviselhetetlen drágasággal és kudarcba látva fúlni bérmozgalmukat, nem várhattak máshonnan segítséget, csak egy új messianismustól. Ha tehát a német polgárságnak Lutherhez való csatlakozását az ismert általános okok magyarázzák is, a reformáció elterjedése nálunk nem lehetett volna sem gyors, sem átütő erejű az Amerika által felidézett drágulás által szorongatott munkástömegek odaállása nélkül. Az első század. A reformációt Selmeczen felülről indították meg és Keck Simon, a város plébánosa még Mohács előtt áttért az evangélikus vallásra. Nyomon követték őt a dominikánus szerzetesek, akiknek zárdája már a harmincas években feloszlott. Néhány évtized alatt az új hithez csatlakozott a városi tanáccsal élén Selmecz egész lakossága s a XVII. század elején a városban nem volt több három katholikus családnál. Ilyképen lutheránusokká lettek az összes templomok, tehát az óvári plébániatemplom, amig azt az evan30