Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története

előkelő látkörére voll, hogy ekkép saját jöve­delmük meghatározását is függővé tették a vá­rosi autonómia becslésétől s az egyoldalú adó­szedés helyébe a többet kamatozó kölcsönös­séget ültették. Eben a légkörben gyorsan vagyonosodtak a selmeczi Ringburgerek s ekkor élt, mint a város leggazdagabb polgára Rössel Erasmus is, aki a szélaknai úton saját pénzéből építette fel a frauenbergi kápolnát, melynek helyén ma a Ha­vas Boldogasszonyról elnevezett templom áll. Ezé a nábobé volt az egész Peltschergasse, me­lyet róla neveztek el Rössel-Gasse-nak (Rózsa uccának). Ez a kedvező helyzet azonban II. Lajos király alatt alapjában megromlott. Miután a kincstár minden jövedelmét elzálogosította, kénytelen volt újból a pénzrontás veszedelmes eszközéhez for­dulni. A pénzrontás és talán már az amerikai arany és ezüst infláció folytán is beállt nagy­mérvű drágulás országos elégedetlenséget és a bányamunkások között is zavargást, sőt sztrájko­kat idézett elő. Ezt az elégületlenséget az egy­mással civódó pártok a Thurzók és Fuggerek be­vádolására használták fel ürügyül és pedig az udvari párt azért, hogy az elzálogosított jövedel­meket ingyen visszakapja, a Szapolyai vezetése alatt álló nemesi párt pedig demagóg jelszavak hatása alatt azért, hogy a gyűlölt kapitalistákat megsarcolja és kisajátítsa. így történt, hogy közvetlenül Mohács előtt a bányavárosok virágzása megakadt, a Thurzók és Fuggerek vagy kivándoroltak, vagy fogságba kerültek s a selmeczi Ringburger, fejét csóválva azon, hogy a haza üdvét milyen különös útakon keresik, becsukta szívét és erszényét. Tíz márka ezüst. 1524-ben Lajos király leiratban hívta fel a sel­meczieket, hogy a török elleni hadjárat költsé­geihez legalább tízmárka ezüsttel járuljanak hozzá. Ez a tíz márka ezüst a selmeczi évi ter­melésnek pontosan egy ezrelékét tette ki, a sel­mecziek azonban azt felelték a királynak, hogy a maguk és bányaműveik védelméről kell gon­doskodniok és így a háború költségeihez hozzá nem járulhatnak. Ez a tíz márka ezüst is hiányzott tehát a mo­hácsi csatából és Selmeczbánya a hazával szem­ben tanúsított fukarságáért 150 évig tartó lelki­furdalást és vezeklést kapott cserébe. Viszont mi selmecziek ennek a vezeklésnek köszönhetjük az óvári bástyák négyszögét és az Újvár karcsú őrtornyát. V. FEJEZET. SELMECZBÁNYA MINT VÉGVÁR. Ellenkirályok. A mohácsi gyásznap jelentőségét — akár az ország — a mi városunk sem ismerte fel sokáig. Egy évtizedig csak az látszott fontosnak, hogy az ország két részre szakadt és a városi tanács külpolitikája abban merült ki, hogyan foglaljon ügyesen állást az ellenkirályok közt az arany középúton. A polgárháború változatai szerint Selmecz többször cserélt gazdát és hol az egyik, hol a másik ellenkirály serege tanyázott közelében. Igy egyformán igyekezett jóbanlenni úgy „König Hans"-sal, mint a Habsburgival, akiknek egyfor­mán hódolt és szolgált a kincstári kamaraház is. Mivel azonban a bányavárosok Mária özvegy királyné fenhatósága alá tartoztak, természete­sen Selmecz is inkább szított a királyné fivéréhez Ferdinándhoz, akitől az evangélikus valláshoz csatlakozott polgárság is inkább remélt védel­met, mint a lutheránuségető Verbőczy által irá­nyított Szapolyaitól. A körmöczbányai konföderáció. A belháború által feldúlt országban azonban a királyi hatalom alig funkcionált s helyét Csák Máté korához hasonlóan a nagybirtok foglalta el. Igy Selmecz, melyet eddig az oligarchák túl­kapásai ellen éppen a királyok pajzsa védelme­zett, most maga is a szomszédos nagybirtokosok oltalmához kényszerült folyamodni és 1537-ben a többi bányavárossal együtt résztvesz a kör­möczbányai konföderációban, ahol az eszter­gomi érsek és több felsőmagyarországi nagybir­tokos a bányavárosokkal szövetséget kötött „mindazok ellen, akik a szövetségen kívül álla­nak". A szövetség pénztára és főkapitánya ré­szére Selmecz is pénz és véráldozatot kötelezett. Mária királynő. Az országnak ez a felbomlása csak János király halála után szűnt meg fokozatosan, ami­kor Selmecz ügyeibe is Mária királynő és fivére, 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom