Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)
Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története
előkelő látkörére voll, hogy ekkép saját jövedelmük meghatározását is függővé tették a városi autonómia becslésétől s az egyoldalú adószedés helyébe a többet kamatozó kölcsönösséget ültették. Eben a légkörben gyorsan vagyonosodtak a selmeczi Ringburgerek s ekkor élt, mint a város leggazdagabb polgára Rössel Erasmus is, aki a szélaknai úton saját pénzéből építette fel a frauenbergi kápolnát, melynek helyén ma a Havas Boldogasszonyról elnevezett templom áll. Ezé a nábobé volt az egész Peltschergasse, melyet róla neveztek el Rössel-Gasse-nak (Rózsa uccának). Ez a kedvező helyzet azonban II. Lajos király alatt alapjában megromlott. Miután a kincstár minden jövedelmét elzálogosította, kénytelen volt újból a pénzrontás veszedelmes eszközéhez fordulni. A pénzrontás és talán már az amerikai arany és ezüst infláció folytán is beállt nagymérvű drágulás országos elégedetlenséget és a bányamunkások között is zavargást, sőt sztrájkokat idézett elő. Ezt az elégületlenséget az egymással civódó pártok a Thurzók és Fuggerek bevádolására használták fel ürügyül és pedig az udvari párt azért, hogy az elzálogosított jövedelmeket ingyen visszakapja, a Szapolyai vezetése alatt álló nemesi párt pedig demagóg jelszavak hatása alatt azért, hogy a gyűlölt kapitalistákat megsarcolja és kisajátítsa. így történt, hogy közvetlenül Mohács előtt a bányavárosok virágzása megakadt, a Thurzók és Fuggerek vagy kivándoroltak, vagy fogságba kerültek s a selmeczi Ringburger, fejét csóválva azon, hogy a haza üdvét milyen különös útakon keresik, becsukta szívét és erszényét. Tíz márka ezüst. 1524-ben Lajos király leiratban hívta fel a selmeczieket, hogy a török elleni hadjárat költségeihez legalább tízmárka ezüsttel járuljanak hozzá. Ez a tíz márka ezüst a selmeczi évi termelésnek pontosan egy ezrelékét tette ki, a selmecziek azonban azt felelték a királynak, hogy a maguk és bányaműveik védelméről kell gondoskodniok és így a háború költségeihez hozzá nem járulhatnak. Ez a tíz márka ezüst is hiányzott tehát a mohácsi csatából és Selmeczbánya a hazával szemben tanúsított fukarságáért 150 évig tartó lelkifurdalást és vezeklést kapott cserébe. Viszont mi selmecziek ennek a vezeklésnek köszönhetjük az óvári bástyák négyszögét és az Újvár karcsú őrtornyát. V. FEJEZET. SELMECZBÁNYA MINT VÉGVÁR. Ellenkirályok. A mohácsi gyásznap jelentőségét — akár az ország — a mi városunk sem ismerte fel sokáig. Egy évtizedig csak az látszott fontosnak, hogy az ország két részre szakadt és a városi tanács külpolitikája abban merült ki, hogyan foglaljon ügyesen állást az ellenkirályok közt az arany középúton. A polgárháború változatai szerint Selmecz többször cserélt gazdát és hol az egyik, hol a másik ellenkirály serege tanyázott közelében. Igy egyformán igyekezett jóbanlenni úgy „König Hans"-sal, mint a Habsburgival, akiknek egyformán hódolt és szolgált a kincstári kamaraház is. Mivel azonban a bányavárosok Mária özvegy királyné fenhatósága alá tartoztak, természetesen Selmecz is inkább szított a királyné fivéréhez Ferdinándhoz, akitől az evangélikus valláshoz csatlakozott polgárság is inkább remélt védelmet, mint a lutheránuségető Verbőczy által irányított Szapolyaitól. A körmöczbányai konföderáció. A belháború által feldúlt országban azonban a királyi hatalom alig funkcionált s helyét Csák Máté korához hasonlóan a nagybirtok foglalta el. Igy Selmecz, melyet eddig az oligarchák túlkapásai ellen éppen a királyok pajzsa védelmezett, most maga is a szomszédos nagybirtokosok oltalmához kényszerült folyamodni és 1537-ben a többi bányavárossal együtt résztvesz a körmöczbányai konföderációban, ahol az esztergomi érsek és több felsőmagyarországi nagybirtokos a bányavárosokkal szövetséget kötött „mindazok ellen, akik a szövetségen kívül állanak". A szövetség pénztára és főkapitánya részére Selmecz is pénz és véráldozatot kötelezett. Mária királynő. Az országnak ez a felbomlása csak János király halála után szűnt meg fokozatosan, amikor Selmecz ügyeibe is Mária királynő és fivére, 24