Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

Budapesten saját céget alapított, melynek első nagyobb megbízása a tűzvész által elpusztult nadrági hengermű újbóli felépítése volt, majd a brailai hengermű tervezését és építését hajtotta végre. Mint a dr. Lipták és Társa építési és vasipari rt. szaktanácsadója rekonstruálta és üzembe helyezte a cég Martin-acélüzemét és hengerművét. 191 ó—1918-ig katonai szolgálatot teljesített és 1918-ban mint főhadnagy leszerelt és az Árvizsgáló Bizottság elnökének meghívása alapján a Bizottság műszaki osztályának megszervezését és vezetését vállalta, mely utóbbi munkakört 1919. év végéig látta el. A diktatúra alatt létesült Vas-, Szén- és Mezőgazdasági Hivatal felszámolásának lebonyolítására alakult Bizottságba az Árvizsgáló Bizottság képviseletére küldetett ki, mely munka elvégzésével a közpályáról visszavonult és újból kedvenc tudományának, a gáztechnikának szentelte munkásságát és kutatásai számos szabadalmat eredményeztek. Tervezett gáztechnikai berendezései az ország határán túl is elterjedtek és amikor Berlin összes gázműveiben az ő tervei alapján épültek fel a gázfejlesztő telepek, munkája a többi európai államokban is felkeltette az érdeklődést. Ma az Egyesült Államokban és Kanadában, sőt Japánban és Oroszországban a vas-, kerámia- és üvegiparban számos Koller-féle gázfejlesztő dolgozik. Leánya, Margit, dr. Kovács István orvos neje. Koppány (Kossik) István a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tisztviselője, született Selmeczbányán 1887-ben. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után az „Unió cs. és kir. szab. vas- és bádoggyár társaság" zólyomi lemezgyárában volt gyakornok, 1909. év elején pedig a volt „Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt."-hoz lépett szolgálatba, hol néhány év után az anyagosztály vezetője lett. Jelenleg ezen vállalat jogutódjának, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. salgótarjáni bányaigazgatóságánál működik s a vagyonleltár nyilvántartója. Már fiatal korában foglalkozott az irodalommal s néhány költeménye és rövid elbeszélése megjelent a „Selmeczbányai Hírlap", majd a „Zólyomvármegyei Hírlapiban. A volt bányatárspénztárak egyesítéséről és egyéb bányamunkás kérdésekről már a világháború előtt írt cikkeket, melyek a Selmeczbányán akkor megjelent „Jó szerencsét" és a „Bányászat" című szakfolyóiratokban láttak napvilágot. Állandó belső munkatársa a salgótarjáni „A Munka" c. politikai és társadalmi hetilapnak, melyben hetenként jelennek meg társadalmi és szociálpoltikai cikkei. Azonkívül írt számos, leginkább bányásztárgyú novellákat, melyeket vidéki és fővárosi lapok jelentettek meg. A salgótarjáni „Balassa Bálint Társaság"-nak választmányi tagja, valamint tevékenyen működő tagja számos helyi és országos társadalmi egyesületnek. esetben a selmeczi emlékeket és légkört idézi nagy írói rátermettség és meglátás révén az olvasó elé. Kovalovszky János ny. állami gimnáziumi tanár. Bakabányán született 1873-ban. A selmeczbányai ev. lyceumban tett érettségit, majd Budapesten elvégezte az egyetemet. 1900-ban nyerte el tanári oklevelét s ugyanez évben, mint helyettes tanár kapott megbízást a budapesti VII. kerületi m. kir. állami Madách főgimnáziumban, melynek 1901. XII. hóban rendes tanára lett, ahol 1931. év szeptemberéig működött, mikor is nyugalomban vonult. A világháború idején, 1914 novemberében bevonult s mint tartalékos hadnagy az orosz frontra került, majd az olasz és szerb frontokon teljesített hadiszolgálatot. 1916-ban hadifogságba került, ahonnan 1918-ban, az orosz forradalmi zavarokban sikerült megszöknie, népfölkelő századosi rangban szerelt le 1918-ban. Visszatérése után folytatta tanári működést. A kommunizmus idején nyíltan szembeszállt a diktatúra vezetőivel; bátor, elszánt hazafias viselkedéseéri a tanári kar jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét fejezte ki a kommün bukása után. Volt tanítványai szeretetük és hálájuk kifejezése jeléül nevére alapítványt létesítettek. A „Kovalovszky" alapítvány kamataiból az intézet növendékeit jutalmazzák. Kosáryné Réz Lola írónő Selmeczbányán született. Édesatyja Réz Géza v. bányászati főiskolai tanár, anyai nagyatyja Péch Antal. Középiskoláit a szélaknai és a selmeczi zárdában végezte. Már fiatal leánykorában több társnőjével litografált lapot adott ki, amelyben írásaival kitűnt írói tehetsége. 1912-ben ment férjhez Kosáry Jánoshoz, a selmeczi ev. tanítóképezde tanárához. A megszálláskor Sopronba menekültek, majd Budapestre költöztek. Itt hamarosan közismertté vált neve számos regénye és novellái révén, amelyek tárgya sok •^SH^^H^H udvardi és kossuti Kossuth Károly m. kir. pénzügyi titkár. A család ősi fészke, Kossut község melletti Túróczszentmártonban született 1892 június 25-én. A középiskólát érettségivel a selmeczi ev. ^B lyceumban, jogi tanulmányait az eperjesi ev. jogakadémián vé^JH^H gezte, ahol államtud. oklevelet ^P^^^WVPm nyert. 1917-ben a Kassa—oderHř WW" t! bergi vasút szolgálatába lépett W/T I

H - J fogalmazói rangban, majd Trianon révén a csonka hazában helyezkedett el a m. kir. kincstár szolgálatában. Ez idő szerint a székesfőv. m. kir. pénzügyigazgatóság X. ker. adófelügyelőségénél teljesít szolgálatot. f Kőrös Gyula m. kir. erdőtanácsos. Selmeczbányán született 1884-ben. Kőrös László m. kir. erdőtanácsosnak, a selmeczbányai erdőgondnokság vezetőjének és Kálich Vilmának fia. Iskoláit végig Selmeczbányán végezte s 1903-ban érettségizett az ev. lyceumban. Az erdészeti akadémiát 1908-ban fejezte be, s 1912-ben szerezte meg erdőmérnöki oklevelét. 1908—909. évben önkéntesi évét szolgálta a 14. nyitrai h. gy. ezredben, s mint h. j. őrmester szerelt le, később tart. hadnagy. 1908-ban lépett a m. kir. erdészet szolgálatába, mint erdőgyakornok a kolozsvári erdőigazgatóságnál, ahol 1913. év elején s.-mérnökké nevezték ki. Ez évben nősült, feleségül vette Kudella Annát. 1914-ben a háború elején, bevonult s az orosz fronton harcolt 1918 február hóban történt, tart. főhadnagyi rangban való leszereléséig. Kitüntetései: Károly cs. kereszt és bronz Signum laudis. 1917-ben erdőmérnökké, 1918 má157