Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

Állami szolgálatát 1909-ben a selmeczbányai m. kir. bányaigazgatóság m. r. számvevőségénél kezdte és itt szolgált egészen a világháború kitöréséig. A mozgósítás napján bevonult csapattestéhez, a nyitrai m. kir. honvédgyalogezredhez és augusztus első felében ezredével az orosz fronton harcolt. Itt az ellenség golyójától megsebesülve, egy időre harcképtelenné vált, majd felépülése után a román, innen pedig az olasz frontra ment. Katonai kitüntetései: Signum Laudis, ezüst vitézségi érmek. A világháború után a megszállók által, családjával együtt, Selmeczbányáról kiutasítva, a m. kir. pénzügyminisztériumban a számvevőség egyenesadó jövedékügyi csoportjánál p. ü. számvevőségi tanácsosi minőségben teljesít szolgálatot. Bortnyák István m. kir. bányaügyi tanácsos, bányaigazgató a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek r.-t.-nál. Középiskoláinak elvégzése után a selmeczbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolát hallgatta s megszerezte a bányamérnöki oklevelet. Szépívelésű pályafutása derekán érte őt a Kormányzó kitüntetése, midőn kiváló szaktudását és érdemeit méltányolva, m. kir. bányaügyi tanácsossá nevezte ki. Egyesületünknek áldozatkész választmányi tagja. Böhm Ferenc miniszteri tanácsos, állami kőszénbányászati igazgató. 1881-ben Pécsett született. Középiskoláit ugyanott, a bányamérnöki főiskolát Selmeczbányán végezte. Bányamérnöki oklevelet 1905-ben nyert. Állami szolgálatba 1904. április 9-én lépett. Gyakornoki éveit az aninai szénbányánál, a kazanesdi kovand bányánál, a nagybányai és óradnai állami ércbányáknál, valamint a nagybányai bányaigazgatóságnál töltötte. 1908-ban pedig bányasegédmérnökké neveztetett ki. Mint fiatal tisztjelölt a geológiában való gyakorlati kiképzése céljából 3 évi időtartamra a budapesti földtani intézethez osztatott be szolgálattételre. 1907-ben az Erdélyben felállított bányászati kutató kirendeltség vezetésével bízatott meg. Ö irányította a kutatások műszaki teendőit és részt vett a kálisókutatás, majd pedig földgázkutatás geológiai előmunkálataiban. A gazdag sármási földgázmezőnek 1909-ben történt feltárása óta 1917-ig volt az ország egész területére kiterjedő földgáz- és ásványolajkutatás műszaki vezetője. Felfedezte Magyarországon 1911—12-ben az első földgázforrást Nagysármáson (Kolozs megye), s ezt több gázkúttal — gyakori *életveszedelem között — feltárta. Műszaki vezetése alatt álló állami kutatások nemcsak Erdélyben értek el fényes eredményeket, ahol öt gazdag gázmezőt tártak fel fúrásokkal, hanem Egbellen és Horvátországban is. 1911-ben bányamérnökké, 1913-ban bányafőmérnökké, 1915-ben bányatanácsossá, 1918. júliusban bányafőtanácsossá, majd 1918. december 31-ével miniszteri tanácsossá neveztetett ki. Nagy érdeme, hogy az eléje tornyosuló feladótoknál a hazai viszonyoknak leginkább megfelelő megoldásokat találta meg. r9l7-ben a pénzügyminisztérium bányászati osztályába osztották be szolgálattételre és egyben a bányászati monopóliumok és bányászati kutatások központi igazgatósága műszaki osztályának vezetője lett. Ebben a hatáskörben az állami sóbányák műszaki vezetése is hozzá tartozott. 1918-ban a pénzügyminisztérium fémbányászati osztályának vezetésével is megbízták. 1921től 1924-ig a pénzügyminiszter engedélyével az Anglo Persian Oil Comp. Limited és a m. kir. államkincstár között létrejött szerződés alapján létesített kutató vállalatot vezette. 1925-ben a minisztertanács megbízásából, mint szakértő résztvett az elszakított területeken maradt bányák és kohók felbecslésére hivatott és a jóvátellel kapcsolatos párisi szakértői tárgyalásokon. 1925 óta pedig a pénzügyminisztérium bányászati főosztályának vezetője. Ez utóbbi minőségben kiváló munkásságot fejtett ki a kincstári bányászat és a bányászati szakoktatás újjászervezése és fejlesztése terén. A komlói szénbányát jól jövedelmező állami üzemmé fejlesztette és működését a szénbányászaton felül az elektromos áramszolgáltatásra is kiterjesztette. Fontos szerepe volt még a recski ércbánya megvétele, felszerelése és üzembehelyezése, a hajdúszoboszlói, karcagi és debreceni gázos hévvizek feltárása, az új állami pénzverő létesítése, továbbá az elcsatolt területekről menekült bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola, valamint a pécsi bányászati és mélyfúrási szakiskola átszervezése körül is. A Mérnöki Tanácsnak megalakulása óta tagja. A M. Kir. József Műegyetem vegyészeti szakosztályán szigorlati bizottsági kültag, a Széchenyi Tudományos Társaság Szenátusának tagja, a Geológiai Tanácsadó Bizottság alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Nemzeti Bizottságának tagja. 1923-ban a II. oszt. Magyar Érdemkeresztet kapta. -j- Böhm Károly róm. kath. plébános, pápai prelátus. Érdekes életpálya indult meg az ő személyében, aki 1851-ben Selmeczbányán született. Közel félszáz év előtt a clevelandi (USA) kath. egyházmegye kormányzója Vaszary Kolos hercegprímásnak levelet írt, melyben egy kiváló magyar papot kért az elhagyott „amerikás húnok" részére. A hercegprímás a felszólító pásztorlevélre Böhm Károly márianosztrai plébánost bízta meg az amerikai misszióra. Igy került a selmeczbányai magyar pap — mint ilyen első — Amerikába. „Father Böhm" a szó nemes értelmében az Isten embere" volt. 0 létesítette Amerikában a magyarok számára a legnagyobb katholikus egyházközséget Clevelandban. Ö építette a legszebb magyar katholikus templomot Amerikában és hívei szeretetétől, tiszteletétől körülvéve pátriarcha kort ért el; 1932-ben halt meg Clevelandban. f Braxatoris Oszkár m. kir. államvasgyári műszaki tanácsos. Zólyom megyében Badinban született 1880-ban. Középiskoláit a selmeczbányai ág. hitv. Lyceumban 1890—1898. években végezte, ugyanott tett érettségit is. Innen a selmeczi m. kir. bányászati Akadémiára ment, ahol 1901-ben végzett; ugyanez évben a zólyombrezói vasgyárhoz került s 1903-ban államvizsgázott. Többízben tanulmányutat tett külföldön. 1914-ben mint tartalékos tüzérhadnagy a világháborúban részt vett s az olasz harctéren, Doberdón egy évet töltött. A harctereken szerzett betegsége következtéWm 142