Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Fereczy Ödön: A Klapacska

A KLOPACSKA. Irta: Ferenczy ödön. „A klopacska hívó szavára megdobban mindegyikünk szíve..." A hatalmas fényes múltú bányavárosok tündéri vidékének méla hangú „faharang"-ja tényleg, mintha most is fülünkbe csengne: halljuk üzenetét. . . Mint hallották régen-régen és lesték, követték parancsát, tanácsát a bányásztestvérek ezrei . . . Miként a most elmondandó két esetben, amiről a felvidéken élő szájhagyományok beszélnek. 1704 október 1. Az alsó Garamvölgyben portyázó császári sereg egyik legnagyobb vitézét Bottyán ezredest, — aki még a zentai csatában Eugen herceg oldalán vesztette el félszernét s hívták ettől az időtől kezdve „Vak Bottyán"-nak, — elfogják, mert a beérkezett kémjelentésekből bizonyossá válik, hogy a vitéz ezredes II. Rákóczi Ferenc szabadságmozgalmával rokonszenvez. Az elfogott vitézt azonban a saját ezredének néhány katonája még ugyanazon nap estéjén kiszabadítja s menekül véle a hűséges bányászok közé, egyenesen Selmeczbányára. Itt vasárnap, október 2-án reggel jelentkezik a magisztrátus előtt, mely kérésére déli harangszóra összegyűjti a bányahatóság vezető embereit, a város egyéb notabilitásait s a fiatal bányászok nagy tömegét. Ezek előtt hűséget fogad Rákóczinak s hűségeskü tételére szólítja fel a megjelenteket is. A szabadságmozgalmakkal mindenkor rokonszenvező selmecziek nagy lelkesedéssel kiáltják ki Rákóczi zászlaja alá való csatlakozásukat. De nem elég a lelkesedés: Rákóczinak emberekre, egész seregre van szüksége. Tudja mindenki, hogy az egész bányavidék kuruc-érzelmű. De hogy lehessen ennek a vidéknek fegyverfogható embereit hamarosan összegyűjteni? Vak Bottyán tárgyal egész nap a hatóság embereivel, a bányászok küldötteivel .. . Végre eléje áll egy öreg bányász s bizalmaskodó mosolygással odasúgja Bottyán vezérnek: „Majd a klopacska megcsinálja . . ." És amint az est leszáll, szokatlan időben, szokatlan ritmussal szólal meg a klopacska messzeható hangja. Abban az időben még Morse-jelek se voltak — sa közeli-távoli bányatelepeken mégis mindenütt megértik s adják tovább a klopacska titkos üzenetét, melyek az éj folyamán megérkeznek a távolabbi Körmöcbányára és Besztercebányára is . . . Csoda-e, vagy nem csoda? — de tény az, hogy minden bányatelepről megindulnak a fegyverviselésre alkalmas bányászok s két napon belül több mint ezer ember van együtt a kijelölt táborhelyen a zólyomi vár alatti mezőn, a Szalatna-patak torkolatánál. Felszerelés is van a zólyomi vár raktáraiban. Azt birtokba veszi Bottyán vezér. S az új kuruc-sereget harmadnap 127