Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Köz-szobrok

75 Köz-szobrok Rozsnyó legrégibb emlékszobra a püspöki rezidencia előtt álló Mária-szobor. Az 1710-ben pusztító pestis után emelték. Négyszögletes, mintegy félméter magas talapzatról karcsú hengeres oszlop nyúlik fel, korinthizáló oszlopfőben végződik. Ennek tetején áll Szűz Mária lendületesen kifaragott szobra. A test barok lendületében újra éled a gótika gyengén kihangsúlyozott S vonalú tartása. A főalaknál sikerültebb az alsó talapzaton álló két szent alakja. Nepomuki Szt. János alakja ügyes mesterről tanúskodik, aki biztos kézzel faragta ki a lendületes ruharedőket, az arcél nemes vonalát és a lazán aláomló hajat és szakállt Gyengébb Szt. Flórián szobra. A szent a lábainál elhelyezett égő ház tüzét oltja. A két szobor azelőtt külön talapzaton állott, honnan a mult század végén egy megvadult ló döntötte le őket. A talapzatok ma is megvannak a püspöki palota pincéjében. Ha a szobrokat ezekre visszahelyeznék, sokkal jobban érvényesülne művészi szépségük. Az oszlop lábánál két angyalka ült. Ma már csak a jobboldali látható. Bájos arcocskája, testének gömbölydeden kifaragott formái rokonságot mutatnak a premontrei templom baloldalán elhelyezett szoborfülke egyik angyalával. A fülkében Nepomuki Szt. János szobra áll. A talapzat peremére két kis angyalt ültetett a mester. Az egész pestis-emlék kőből készült. A várostorony előtt zöldelő bokrok között a Franciska-szobor gr. Andrássy Dénes feleségének, Rozsnyó nagy jótevőjének emlékét hirdeti. A fehér márvány remekmű mestere liorvay János. 1905-ben állították fel. Magas talapzaton helyezték el a mellszobrot. Jóságosan pillant le a két kis gyermekre, akiket hosszú talárba burkolt alak vezet eléje. A tavasz üdesége árad a két gyermek alakjából és ez adja a szobor lírai hangulatát. A főtér nyugati oldalán Róna József Kossuth-szobra hirdeti a szabadság eszméit. A csehek ledöntötték talapzatáról, de nem