Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Városi múzeum

78 évszám látható. Alakja nyújtott nyolcszög. Aranyozott kerete van. Eredetileg a Ferencrendiek templomában oltárkép lehetett, majd a folyosóra került és végül a múzeumba. A Szent jobbra for­dulva ül, ihletten felfelé néz, kezében könyvet tart. Mellette jobbról attributuma, a sas, csőrében füstölővel. A kép tele van rajzhibákkal. Viszont jó megfigyelésről tanúskodik a bal sarok­ban előtűnő csendéletszerű részlet. Néhány fűszál, pár szál virág, lombos gally és egy leesett, szétnyílt könyv. A háttér sötét felhő­gomolyaga a szent alakja mögött szétválik és elővillan a kék ég. A kép úgy látszik nincs befejezve. Ezt mutatja a szent vörös köpenye, mely csak aláfestésként hat, szemben a ruha barna­feketével plasztikusan árnyékolt ráncaival. A kép rokonságot mutat a premontreiek templomának Szt. Alajos oltárképével. Ugyancsak a ferencrendi kolostorból került ide két szent faszobra. Magasságuk kb. félméter. A fejek erősen megnyúltak, a kézmozdulatok merevek. Színezésük rikító piros és kék, akár­csak a Hosszúrétről származó, szintén fából faragott Madonna­szoboré. Az utóbbin Mária balkarján tartja a kis Jézust, jobb­jában királyi jogart fog. Fején korona. Mind a három szobor a XVIII. században készült. Egyszerű mesterember munkája a fából faragott keresztelő­medence. Inkább népművészeti szempontból érdekes. A fedél ügyes volutás díszei ornamentális érzékre vallanak. Szintén erős színekre festették, vörös, kék és arany dominál. Sokáig a múzeum legértékesebb darabjának tartották a nagyméretű tájképet, melyen Markó Károly signatura látható. A kép gr. Andrássy Dénes ajándéka. Rozsnyó látképét vélték benne felfedezni, de Kőszeghy Elemér megállapítása szerint Besztercét ábrázolja, mestere pedig nem Markó, a signatura hamisított, hanem egy mult századvégi provinciális festő. 3 7 A kép hangulata és aprólékos kivitele rokon ugyan Markóval, a jól megfigyelt tájképi részletek is rávallanak hatására, mégsem a mester műve, hanem olyan közepes tehetségű művészé, aki is­merte Markó műveit. Itt emlékezünk meg a múzeum igazgatójának, Tichv Kál­mánnak birtokában lévő kerek, kb. 25 cm átmérőjű bronzönt­vényről, mely a Háromkirályok imádását ábrázolja. Rajta P. S. monogramm és 1740-es évszám. Valószínűleg Hosszúrétről szár­mazik. Balról ül Szűz Mária, ölében a kis Jézussal, jobboldalon közelednek a királyok az ajándékokkal. Az alakok népies ízlés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom