Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Református templom

Ii5 Református templom A. helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó ekkor Berzéte filiáléja. 1869-ben független lesz, ettől kezdve külön anyakönyvet vezetnek. 1902-ben alakul át anyaegyházzá, amikor újra felmerül a templomépítés terve. 1884-től az egyház épületének egyik termében tartották az istentiszteleteket, de a helyiség nem felelt meg e célnak. 1902-ben megkezdik az adományok gyűjtését, melyhez nagy összeggel járult hozzá gr. Andrássy Dénes és felesége, Franciska grófné is. 1903-ban a templom tervének elkészítésére pályázatot írnak ki. Ezt Weninger Ferenc budapesti építészmérnök nyeri meg. A kivitelezéssel Szilvássy Nándor rozsnyói építészt bízzák meg. 1904. április 4-én ünnepélyes keretek között teszik le az alapkövet. 1905. július végére teljesen elkészült. A neogótikus stílusú templom hossza 27.7 m, szélessége 11.7 m. Egy fő- és egy mellékhajóból áll. A főhajó téglalap alakú. A mellékhajó szintén légialap alaprajzú, kisebb és a főhajóval párhuzamosan fut. A főhajó hossztengelyének nyugati végén helyezték el a szószéket, melynek feljáratát a főhajó e végén épített öt szögű kisebb építmény rejti magában. A szószék előtt tágas tér nyílik az úrasztala számára, a két hajóban vannak elhelyezve az ülőhelyek. A templom felső, emeleti részén három erkélyszerű k:irzat tut végig. Egyik a töha jóban, szemközt a szószékkel, a főbejárat felett; a másik a mellékhajó emeleti ré szélien; a harmadik a szószék feljáró felelt, ahol az orgonál he-