Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
Kálvária
54 Kálvária. A város északi részén emelkedő hármas gerincű hegy legalacsonyabb csúcsának aljában építették fel a XVIII. század első felében a Kálváriát. Steer Jakab és neje, Katalin bőkezű adományukkal tették lehetővé, hogy a hívek Krisztus kínszenvedéseire emlékezve, lelki vigaszt találjanak. Szabó Ferenc jezsuita házfőnök vezetése alatt 1741-ben indult meg az építkezés. Hét kisebb kápolnában nyertek elhelyezést a stációk. Az első egy kocsma kapu-oszlopánál állott, úgy, hogy ezt a hely profánsága miatt le is döntötték. Hat kápolna azonban még ma is látható. A felfelé vezető meredek út mentén kettő áll. Ezek mellett elhaladva kőkerítéshez érünk. Lépcsőkön jutunk fel a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére szentelt kápolnához. A kápolna háta mögött Krisztus koporsója áll, fölötte emelkedik a három kereszt. Itt nyert elhelyezést még két-két stációs kápolnácska. A Kálvária művészeti szempontból jelentéktelen alkotás. A teljesség kedvéért azonban megérdemli a rövid ismertetést. A stációk egyszerű kápolnáit 1866-ban újították meg. Domborműveket helyeztek el bennük és hogy megóvják őket az esetleges rongálásoktól, a kápolnákat vasráccsal zárták el. A reliefeket Kollárcsik Münchenből hozatta. Aruk 729 ft. 44 kr. volt, melyhez 500 frt.-ot Scitovszky hercegprímás adományozott. A féldombormüvek esetlen formái, rikító színei gyenge műhelyre mutatnak, inkább gyári, semmint művészi munkák. Az első kápolna domborműve Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. A többi jelenet: Krisztus ostorozása, tövissel koronázása, keresztvitele a Golgotára, Krisztus a keresztfán, Sírbatétel. A kápolna bejárata fölött a következő felirat: