Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház
26 Vince művének tartja. 2 5 Korai reneszánsz stílű oromdíszét is az ő rajzából ismerjük, jelenleg nem alkothatunk róla tiszta fogalmat, mert bemeszelték. A félköríves tympanon mezején féldomborművű faragvány, olasz alakítású címerpajzsban Bakócz címerét mutatja. A pajzs fölött bíbornoki kalap, az egészet babérkoszorúval övezi, melyet két térdelő angyal tart. Az angyalok a címerpajzsra támaszkodnak, melyen a bányászok jelvénye, az egymáson keresztbefektetett kalapács látható. Az architravon és a félköríven is trigliphes dísz fut végig. Az architravon olvasható: IVDEX FELICITAT1S EST DIES VLTEKIVS NON IRREDE IN FELIC ... Raguzai Vincéről Ipolyi Arnold megjegyzi, hogy Mátyás király egyik szobrászának, Traui Jakabnak segédje lehetett. 2 6 Ragusa ekkor toscanai hatás alatt állott és ez látható az onnan hazánkba került mester alkotásain is. Ragusai Vince Kisszebenben. Berzevicén és 1513-ban Héthárson dolgozott, s nem tartozott a reneszánsz plasztika kiválóbb mesterei közé. Szent Anna harmadmagával. A székesegyháznak, régi művészetünk szempontjából legértékesebb emléke a Szt. Annát harmadmagával ábrázoló deszkára festett képe. Mérete: 170 cm. magas, 125 cm. széles. Jelzése L. A. és 1513 évszám. A legutóbbi restaurálásig XVIII. sz.-i copf stílusú keretbe volt foglalva, melyet azonban most egyszerű fakeret helyettesít és ez a kép szépségeit jobban kiemeli. Eredetileg a mai Szt. Néti kápolnában volt elhelyezve, honnan 1836-ban vitték át a sekrestyébe. Itt hosszú ideig őrizték, de a nedvesség kikezdte, ezért gondos kezek a templomban, a szentély baloldalán helyezték el. Felmerül a kérdés: szárnyasoltár töredékkel vagy önálló táblaképpel állunk-e szemben? Divald 2 7 és Genthon 2 8 szerint nem szárnyasoltár része. Viszont Rupp Jakab mint szárnyasoltár részét említi, melyen egykor Szt. Annán kívül Szűz Mária és Krisztus képe is helyet foglalt. 2 9 A bányászatot ábrázoló tájképi háttér szól leginkább amellett, hogy önálló fogadalmi képnek készült, melyet a bányászok ajánlottak fel a templom számára. A keresztény ikonográfiánknak kedvelt témája a Metlertia, azaz Szt. Anna harmadmagával. Az ilyen, Szt. Annát, Szűz Máriát és a kis Jézust együtt ábrázoló képek 1350 körül jelen-
