Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház

19 gos Szűz főoltára mellett a következő mellékoltárok állottak: Mindenszentek oltára, melyet a takácsok céhe emelt; Jézus születése oltár, a gyapjúfonók céhének ajándéka 1638-ból; Szent Borbála oltár 1636-ból, a vargák céhének adománya; a negyedik mellékoltár pedig, melyet a szabók céhe ajánlott fel, Krisztust ábrázolta az Olajfák hegyén. Az évszámok hitelességének látszólag ellentmond az, hogy a jelzett időben a templom az evangélikusok tulajdonában volt. A rozsnyói evangélikusok azonban nem távolították el a templomból a katolikusok oltárait. Emellett bizonyít Pálfalvay János egyházlátogatási jegyzőkönyve (1636), mely szerint hat oltár volt a templomban. A főoltáron Szűz Mária, Szt. Orsolya, Szt. Katalin és Szt. Margit képei és Szt. Borbála szobra volt látható. A többi oltár szobrait Bebek mester faragta. A keresztút a templom közepén állott. Kitűnő orgonája is volt a templomnak. A gömöri evangélikus esperesség Bimanovi-féle jegyzőkönyvének 1637-ből származó feljegyzése szerint a német templom oltárait megújították, a magyarok templomát pedig ugyanekkor kibővítették.

2

1 Az esperesség Peczeli-féle jegyzőkönyve pedig 1670-ben a magyar templom öt oltáráról és a német templom hét oltáráról ír.

2

2 Hogy minden oltár felett volt-e kép vagy szobor, erről nem tudunk, de mindenesetre ott leheltek ezek között azok, melyekről az 1753-i Canonica Visitatio megemlékezik. Sőt a parochiális levéltár még előbb ír egy Szent András apostol oltárról, mely valószínűleg a kuruc időkben pusztult el.

2

3 Szó van azonban a Canonica Visitatióban a Bakócz kápolnáról és említ még egy, valószínűleg a templom s szentélyi részéhez csatolt és a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt kápolnát, melynek ma már pontos helyét meghatározni nem tudjuk, minthogy a későbbi átalakítások még a nyomát is eltüntették. Hogy a templom három hajós volt, arról tanúskodik Korabinszky Mátyás: Geographisch Historisches Lexikon Presb. 1786. című munkája: „volt ennek előtte ezen városnak egy három részre elválasztott temploma, melyben három külön nyelvet beszélők egyszerre is jelen lehettek az istentiszteleten." Ez a feljegyzés egyúttal azt is bizonyítja, hogy Rozsnyón magyar, német és tót nyelven is prédikáltak. A templomot 1758-ban restaurálták és a szentély düledező boltozatát vasrudakkal erősítették meg. 1776-ban Mária Terézia megalapítja a rozsnyói püspökséget. A plébánia templom püspöki székesegyház lett. Bozsnyó első