Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház
17 hamar alábbhagyott. Történelmünknek oly szomorú korszaka következett, amikor nem csakhogy megakadt a művészi élet, de a mult emlékei is veszendőbe mentek. A hanyatlás oka a mohácsi vészt követő török uralom mellett a protestantizmus terjedése volt. A katolikus templomok legnagyobb része a protentánsoké lett, kik azokat saját istentiszteleti céljaikra alakították át, ami gyakran a belső berendezési értékek, műemlékek pusztulását jelentette. Rozsnyón a protestantizmus már 1523-ban elkezdi térhódílásait. 1550 körül a többség evangélikus és ekkor a templom is a protestánsok tulajdonába ment át. Az ú. n. nagy-templomban tartották istentiszteleteiket a németajkú hívők, a kis-templomban (Bakócz-kápolna) pedig a magyarok. A gazdag polgárok a templomban temetkeztek. 1596-ban itt temették el Krasznahorka egykori urát, Andrássy Jánost és feleségét, Hegvessy Annát. Sírfeliratuk Bartholomaeides szerint: „Hic jacet Joannes Andrássi, qui in obsidione „Agriae captus est a Turca: redemptus in „arcé sua Kraszna-Horka, decimo tertio a „liberatione die mortuus est Anno 1596. die „17 a Nov. aetatis suae 28. annor. sepultus „in Ecclesia Parochiali Rosnaviae. 1612-ben Koch György annbergi mester 140 forintért orgonát készít, melynek oszlopait Rubiner Mihály festi be. A katolikusok helyzetét 1636-ban Pálfalvay János címzetes püspök és esztergomi kanonok egyházlátogatási jegyzőkönyvében vázolta. Eszerint ekkor Gömörben már csak három katolikus plébános élt: Krasznahorkán, Harkácson, Szentsimonban. A protestantizmus ily nagymérvű előretörése indította Pázmány Pétert, hogy 1633-ban felvesse egy ú. n. gömöri püspökség létesítésének tervét, Rozsnyó székhellyel. Ugyanekkor tervezte a szepesi és túróci prépostság felállítását is. Az esztergomi egyházmegye igen nagykiterjedésű volt, ezért merült fel a felosztás gondolata. Pázmány a tervet később elejtette. 1 9 Az evangélikus egyház kebelén belül az 1630-as évek körül kitör a viszálykodás a magyar és a németnyelvű hívek között. Ez nagy mértékben elősegítette a visszatérítés művének előrehaladását, mely 1656-ban veszi kezdetét, mikor Lippay György esztergomi érsek egy jezsuita pátert küld a városba. Az evangélikusok megtartják még egyideig a templomot, mely 1670-ben UJJOUIBÇ - BfjOlHOS"- BUEU1BS. Y3TVV- • -« tonaia
