Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A város története
10 szemben. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nevezetes napok eseményeit külön jegyzőkönyvben örökítették meg, melynek nyomaveszett. Rozsnyó nevezetes napjait így csak a Rákóczi ház ódon kövei hirdetik az emlékező utókornak. 1710-ben újból pestis tizedeli meg a polgárságot, mint már 1644. és 1645-ben is. A városi tanács jegyzőkönyve ezt írja ekkor: „Anno 1710. Isten látogatásának ostora pestises nyavalyák által szegény városunkban beszállván in mense Majo, Júliusban, Júliusban usque medium Augusti holtanak meg közönségesen lakosaink közül Nro 2025 személyek." Az erősen megfogyatkozott lakosságra újabb csapások vártak. Nag}' gond volt a megszálló császári hadak eltartása. A város kiváltságait nem ismerte el sem a megye, sem az esztergomi érsek. így virradt rá az 1776-os év, mikor Mária Terézia megalapította a rozsnyói püspökséget. A város a „szabadalmas püspöki bányaváros" címet nyerte, de a címhez szükséges jövedelmeket és jogokat nem kapta meg. 1781-ben szabad királyi várossá akart alakulni, célját azonban nem érte el. A hétéves háború és a francia háborúk terhei Rozsnyóra is súlyosan ránehezedtek. 1831-ben kolera-járvány pusztít. Több helyen, így Rozsnyón is fellázad a nép és csak szigorú rendszabályokkal sikerül megfékezni. A város és vidéke élénk színtere volt a szabadságharcnak. 1849. július elején Vogel és Benedek osztrák tábornokok bevonultak 12.000 főnyi seregükkel, velük szemben a nemzetőrség a semlegesség álláspontjára helyezkedett. A császáriakat, kik minden élelmet elpusztítottak, végül is csellel távolították el a városból. A polgárok közül sokan vettek részt a szabadságharcban, ezeknek családja az elnyomatás idején szenvedéseknek, üldöztetéseknek, meghurcoltatásoknak volt kitéve. Nagy anyagi kárt okozott a városnak, hogy itt volt legtovább érvényben a később érvénytelennek nyilvánított Kossuth-bankó. 1867-ben hihetetlen lelkesedéssel fogadták az alkotmány visszaállításának hírét. A kiegyezés után ismét fellendült a bányászat; ekkor alakul meg a „Rimamurányi részvénytársaság" bányatelepe. A világháború kitöréséig semmi rendkívüli esemény sem zavarta meg a polgárság békés életét. 1914-től a harctereken áldozták fel a polgárok életüket a haza védelmében. 1920-ban Rozsnyón is a csehek lettek az urak. Az idegen uralom alatt, a trianoni béklyókban, elszakítva az anyaországtól: Rozsnyó
