Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Balladák

468 BALLADÁK Másodszor köszöntök, és nem fogadjátok, Ugyan mi baj van itt, nékem megmondjátok. Fogadjuk, fogadjuk, kedves feleségem. Nagy törvényt csináltunk, meg kell neked halnod. Kedves feleségöm, drága szép gyermekem, Mi lesz csak teveled, édesanyád meghal. Fogjátok meg gyöngén, dobjátok a tűzbe, A fölszett hamuját keverjétek mészbe. Evvel építjük fel magas Déva várát, Evvel menthetjük meg a falak romlását. Jó estét, jó estét, édes jó apukám, Hol maradt anyukám, hogy nem jön oly soká? Ne sírj, édes fiam, hazajön estére, És ha este nem jön, hazajön reggelre. Este is eljőve, mégse jöve haza, Reggel is eljőve, mégse jöve haza, Mondd meg, édesapám, hol maradt anyukám, Hogy nem jön oly soká. Édes jó gyermekem, tovább nem tűrhetem, Édesanyád meghalt, mert elégettetett, És a hamujával magos Déva várát Felépítettük már. Átkozott légy hát, magos Déva vára, Még a nap se süssön fényesen már rája, Elvesztettem érte kedves feleségem, Árván maradt immár egyetlen gyereköm. Zsére 2 ­PALOTAI PALI (A szaván kapott feleség) Huzseláj, huzseláj, Palotai Pali, Nem az a te apád, ki palotán sétál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom