Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Jegyzetek

596 JEGYZETEK vonuláskor menetdalként hangzottak el (pl. a 4. sz.). Az egész magyar néphagyományt tekintve a legszebb, leginkább alkalomhoz kötött ara­tódalok Nyitra környékéről valók. 1. Kriza Ildikó gyűjtötte. MTA Néprajzi Kutató Csoport Kézirattára. 2. MNT II. 295. sz. Kodály Zoltán gyűjtötte. 3. Kriza Ildikó gyűjtötte. MTA Néprajzi Kutató Csoport Kézirattára. 4. MNT II. 310. sz. Manga János gyűjtötte. 5. MNT II. 305. sz. Pongrácz Zoltán gyűjtötte. Műköltői eredete való­színű. Kissé eszményíti az aratóünnepet. 6. Édesanyám rózsafája. 87. sz. 7. Dalolj velünk. 67. o. A Nyírségbe (Nyírbe) nyári kenyérkeresetre járó részes aratókra utal. SZOLGADALOK Ez a mindössze öt dal a bennük megszólaló határozott társadalmiré­teg-tudat miatt külön csoportba sorolható. A múltban összefoglalóan mezőgazdasági munkásságnak nevezett hatalmas földtelen paraszttö­megnek talán leginkább kiszolgáltatott, majdnem mindenki más által lenézett csoportja volt a cselédeké, szolgáké, béreseké. Valószínű, hogy csak a gyűjtés hiányossága miatt nem ismerünk több dalt a mátyusföl­di és a csallóközi uradalmak népétől. 1. Édesanyám rózsafája. 115. sz. 2. Dalolj velünk. 58. o. 3. Dalolj velünk. 97. o. 4. Kriza Ildikó gyűjtötte. MTA Néprajzi Kutató Csoport Kézirattára. 5. Alkotó Ifjúság, 39. o. Mórocz Károly gyűjtötte. Dallammal. PÁSZTORDALOK Amint az elnevezés is mutatja, meghatározott foglalkozáshoz kötődnek. A pásztorok mindennapos dolgairól, a nyájról, elszegődésről, virtusról, a parasztokkal szemben gyakran hangsúlyozott szabadabb pásztorélet­ről szólnak. Amint válogatásunk első darabjai is mutatják, legtöbb ro­konságot a betyárdalokkal mutatnak. A múlt században a legtöbb be­tyár pásztorokból lett. Leginkább a pásztorok voltak kénytelen vagy természetes módon a betyárok szövetségesei. A közölt pásztordalok túlnyomó többsége Gömörből és Abaúj-Torná­ból származik. Itt még századunk első évtizedében is szokás volt a fél­szilaj állattartás, a kora tavasztól késő őszig szabadban éjszakázó, fő­leg erdei legeltetés. 1. Vargyas Lajos I. 20. sz. 2. Édesanyám rózsafája. 12. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom