Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Jegyzetek

578 JEGYZETEK Leggyakoribb témájuk a kedvesétől távol lévő katonáskodó legény keserveinek panaszolása. 110. Schoen. 111. sz. Verses szerelmi levél töredéke. A LAKODALOM KÖLTÉSZETE A lakodalomban sokfajta eredetű és jellegű népszokás és folklórműfaj találkozik. Vidékenként eltérő „forgatókönyv" szerint zajlik le énekkel, tánccal, muzsikával, vers- és prózamondással színesítve, tarkítva. Egymást váltogatja a szomorú, a szemekbe könnyeket csaló menyasszonybúcsúztató, az akkurátus hangsúllyal elmondott köszöntő, a tréfás-vaskos bordal, a házaséletet dicsérő vagy gúnyoló ének. Szövegeik közt számos akad, amely a XVII—XVIII. századból fennmaradt kéziratos énekeskönyvek verseivel rokon. A zoboralji lakodalmas énekek, helyi nevükön „lagzis nóták" között nemegy régi virágénekek részleteit őrizte meg egészen napjainkig. A legény- és leányválogató egykor szintén a kéziratos énekköltészet kedvelt műfaja volt. Az itt bemutatott lakodalmi költészet valószínűleg sok rokonságot mutat a XVI.—XVIII. századi nemesi udvarok lakodalmainak és mulatságainak szertartásaival. Egy helyen például sereget és kvártélymestert emlegetnek, mintha nemesi bandérium vonulna föl, nem a paraszti násznép. Már a reformkori gömöri lakodalom leírójának is föltűnt [B. S. Rövid rajzolatja a paraszt lakodalomnak Gömörben. Tudományos Gyűjtemény. 1827. III.), hogy a lakodalmas házat a vőfélyköszöntők „királyi háznak" nevezik. Vitatható, hogy az énekelt versek közé helyes-e besorolni a vőfélyek vendéghívóit, az ételköszöntőket és búcsúztatókat. Mivel a bemutatott anyagot igyekszünk olyan sorrendben összeállítani, hogy abból a lakodalom szertartásának menete kitetsszék, helyesnek találtuk a versben mondott és a kötött prózai szövegeket váltogatva a maguk helyére illeszteni. Az ilyen módon kikerekedő lakodalom magától értetődően sosemvolt szokást jelenít meg. Hasonló tartalmú és rokon szerepet betöltő szövegek többször is előfordulnak. Lehetetlen feladat ugyanis az eltérő hagyományú tájak szertartásainak pontos összehangolása. A lakodalmi dalokat más szövegektől pontosan megkülönbözteti alkalomhoz kötöttségük. Válogatásunkban lehetőleg ilyeneket közöltünk, ami azonban nem jelenti azt, hogy a lakodalmakban mást, például szerelmi dalokat, nem énekeltek. A régies jellegű zoboralji lakodalmakon nagyon sok pontosan alkalomhoz fűződő nóta szerepelt, míg a Garamtól keletre ez a kötöttség már jóval kevésbé jellemző. A Zoboralján és Nyitra környékén szinte minden énekben hangzott el még Iánykérés és ételköszöntő is. Űgy látszik, hogy itt egészen a múlt század végéig nem volt szokásban a hosszadalmas vőfélyversmondás, ami valószínűleg más vidékek parasztlakodalmain is viszonylag újabb keletű. A vőfélyversek talán a XVI.—XVII. századi nemesi lakodalmakon hangulatot keltő, szertartásmester-diákok, énekszerzők