Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Mesék

304 MESÉK kisasszony színarany ruhában, nem olyan condra volt az, mint te. Azt mondja erre a lány: — Hej, láttam én azt, láttam én azt. — Ugyan már, honnan láttad volna te azt, te semmirevaló? — A kapufélfáról. — Eredj, te vén disznó, szedd szét rögtön azt a kaput, hogy ne állhassék rá többet ez a gyalázatos életű! A harmadik vasárnap már mákot öntött neki össze lencsével, hogy abból válogassa ki, míg ők a templomban lesznek. A szegény lány megint csak elkezdte a nagy sírást, hogy válogassa ő ki a lencsét a mákból az alatt a kis idő alatt, míg a többiek a templomban lesznek. De a jótevő tündér ismét kisegítette, mint már kétszer. Felöltöztette most már gyémántruhába, oszt elküldte a templomba, de jól a lelkére kötötte, hogy úgy vigyázzák, hogy mikor a templom ajtaján kijön, lépjék rá a küszöbre. Mert a királyfi, hogy mindenáron meg akarta tudni a szép lány kilétét, azt gondolta, hogy szurokkal önteti be a templom küszöbjét, hogy így majd ha rálép a lány, beleragad a cipője, arról aztán már megtalálják a viselőjét. Ügy is volt. A lány mikor kijött a templom ajtaján, rálépett a küszöbre, oszt lemaradt az egyik cipellője a lábáról. Mikorára a többiek kijöttek a templomból, már akkor ő ott ült a lencse mellett, úgy tett, mintha éppen akkor végezte volna be a válogatást. Azt mondja neki a mostohája: — No, te ronda, no, te cefre, hát mivel tesznyékedted el az időt, míg mink a templomban voltunk? Bezzeg ha láttad volna, megint ott volt a templomban a szép hercegkisasszony, csak úgy seperte a földet utána a gyémántruha, az volt ám a szép lány, nem olyan, mint te, te mocskos! Azt mondja erre a lány: — Hej, láttam én azt, láttam én azt. — Honnan láttad volna te azt, te csúf jószág? — A hidas tetejéről. — Eredj, te vén disznó, hányd szét mindjárt azt a hidast, hogy ne állhassék rá többet ez a gonosz életű! Mit volt mit tenni, a szegény embernek még a hidasát is széjjel kellett hányni. Másnap reggel kihirdetik nagy fennszóval a városban, hogy az a lány, aki ilyen meg ilyen cipőt elveszített, jelentkezzék a királyi udvarban, mert azt a királyfi feleségül akarja venni. De bizony nem jelentkezett ott senki. A királyfi nem hagyta