Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Három fővásárlója - Kevicky János - A polgárok és nemesek döntő küzdelme az 1647-iki országgyűlésen

A túlnyoinólag, sőt majdnem kizárólag evangelikus városokban, így Kassán is teljes egyenjogúságot kívántak a katolikusok és a reformátusok vezérei. A városok azonban már eddigi bel- és külföldi tapasztalataikból, Bocskay Bethlen küzdelmeiből és a 30 éves háború pusztításaiból jól ismerték az ellenük felvonuló egyházi, császári udvari és fegyveres erőket, mintegy előre megérezve sorsukat: ősi jogaikra hivatkozva vallás tekintetében is maguk akartak rendelkezni s belső egységüket féltve minden más felekezetet kizárni. Így ütközött Kassa és benne Keviczky János a nemesi és vallási szabadság élére állított nagy problémáiba. Az 1647. évi országgyűlés nem kevesebb mint 4. tc.-ben (18., 19., 78., 82.) foglalkozik Kassa „kihágásával", melyről a felvidéki 13 vármegye panaszából a legnagyobb csodálkozással és sajnálkozással értesültek az ország karai és rendjei. E panaszok: hogy az ottani katholikusok és ev. reformátusok szabad vallásgyakorlatát megakadályozza. Hogy mint valami köztársaság korlátlan hatalmat gyakorol büntetlenül polgártársai és a városon belül s kívül lakó, de az ő joghatóságuk alá nem vetett nemesekkel szemben. A hazai törvények világos felforgatására, a vallási és nemesi szabadság elnyomására céloz. Ezért megbízták a rendek a nádort, hogy a királyi ügyész, fiscus kérelmére e tettek főszerzőit, Nyereggyártó András bírót, Keviczky Jánost és Miskolczy Gergely városi tanácsosokat az ország rendes bíróiból, a király egyházi és világi tanácsosaiból, a királyi tábla ülnökeiből összeállított bíróság elé idézze s más hatalmaskodóknak és törvényfitymálóknak példaadásul őket megbüntesse. Egyszersmind megparancsolják a karok és rendek, hogy a törvények értelmében Kassa úgy a katholikusoknak, mint a helvét hitvallásuaknak harang és temető használatával szabad vallásgyakorlatot engedjen s számukra templomnak, paplaknak és iskolának alkalmas helyet jelöljön ki. A kisebbnagyobb polgári tisztségek és méltóságok betöltésénél, valamint ház-szerzésükre nézve a legszigorúbban tartsa meg a törvényeket, melyek az uraknak és nemeseknek és a befogadott nemzetiségűeknek is szabad teret nyitnak. Akiket pedig méltatlanul, minden vétkük nélkül, főként vallási és nemzetiségi gyűlöletből elmozdítottak városi tisztségükből, mint Aranyossy János szószólót, néptribunt s Gyarmathy Jánost és másokat, vagy akiket igaztalan büntetésekben marasztaltak el, aminők Várady Pál, Bodon Mihály, Kékedy Balázs hitestársa és mások: azokat ügyeik megvizsgálása után tisztségükbe helyezzék vissza, a kezesség alatt lévőket nyilvánítsák szabadoknak, okozott kárukat térítsék meg. A nemesek házait keresett ürügyek alatt, vagy előre eltökélt bosszúból ki ne becsüljék, el ne vegyék, őket a városból ki ne zavarják, sőt a kizavartakat hozzák haza és helyezzék örökségeikbe. 17 257