Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Schirmer János személyi ügyei - Társadalmi helyzete és társas élete - A családi érintkezés alkalmai, keresztelés, lakodalom
írja be őí. Hasonlóképen mint komájáról beszél az újfalusi papról is. üzleti könyvében nyoma van, hogy nemességet szerzett. Abban az időben a nemesség nem puszta cím volt, hanem sok mindenre jogosítvány és sok mindenre védelem, amint ezt Verbőczy Tripartitumjában, a nemesi jogok e szent bibliájában és századokon át ősforrásában olvashatjuk. A Tripartitum által hirdetve és századokra megörökítve, mintegy megkövesítve, a nemesek voltak az országnak elsőrangú, minden személyi és tárgyi (birtok) szabadságra feljogosított tagjai. Azért aki mindezt biztosítani akarta magának, ajánlatos volt a nemességet megszereznie. Különösen ajánlatos volt ez az utazás viszontagságainak, sérelmeinek, erőszakoskodásainak gyakran kitett iparos-kereskedő polgárok számára. Így lett általános ideállá a nemesség megszerzése. Hogy csak egy példát említsek a már itt elmondottakból, a jobbágyságból városba költözött Sasváry Mészáros Mihály, Kassa kiváló mészáros-iparosa, céhatya kéri a várost, ajánlja őt, hogy őfelségétől armális nemességet nyerhessen, hogy ,,aztán is ne legyen valami galyibája odakivül" 3 6) Ez a magyarázata, hogy a polgárok, köztük Schirmer is igyekezett a nemességet is megszerezni. Erre vonatkozólag két följegyzés van könyvében. Az egyik azt mondja, hogy Lehmann Gáspárnak (a városi puskaportörő malom bérlőjének), aki Bécsbe utazott adott 25 rajnai frtot, azaz 63 frtot, hogy nemesi levelét hozza el. Nemességért való kérvényét már korábban elküldte postán. A másik feljegyzés szerint — amint később látni fogjuk — Spillenberger Sámuel kassai képíróval, festővel festette meg címerét. Nemesi oklevele a Magyar Nemzeti Muzeumban van Budapesten. TÁRSADALMI HELYZETE ÉS TÁRSAS ÉLETE. A családi érintkezés alkalmai, keresztelés, lakadalom. Schirmer János társadalmi helyzetére és társas életére némi tájékoztatást nyújt a kassai evangélikus egyház egykorú keresztelő anyakönyve, amely a keresztszülőket is felsorolja. Tekintve az egyház által a keresztgyermek iránt hirdetett komoly kötelezettségeket, a keresztszülőket a családuk rendszerint a baráti körből, vagy a velők valami kapcsolatban lévő előkelőbbek és tehetősebbek közül választották, kikben gyermekeik hathatós gyámolítóit remélték. Mivel pedig a szülők és a keresztszülők a keresztelési szertartással, megvens a) Kassa v. jk. 1661. márc. 31. 6* 83
