Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Egy XVII. Századbeli kereskedőpolgár jellemvonásai

A nagy erőkifejtések után azonban csendes idők következtek (1645—1670). Egész Európának a 30 éves háborút kellett kihevernie. Nekünk e mellett még megvoltak a külön gazdasági bajaink is. A török uralom egyre súlyosabban nehezedett ránk. A hanyatló Lengyelországgal igen megcsappant kereskedelmi forgalmunk, amit elsősorban az évszázados lengyel-magyar kereskedelem itteni gócpontja, Kassa érzett meg. Végül a bécsi gazdasági politika nyugatról is elzárt bennünket. így külkereskedelmi lehetőségeink nagyon megszűkültek. De a habsburgi, erdélyi és török részekre szétszakított országban a belső forgalom is jóformán csak a közeli és távolabbi környékre terjedhetett ki, ahol t. i. a török martalócok nem veszélyeztették a szekerező iparosok és kereskedők árúját, pénzét és életét. Ezek a gazdasági korlátozások szabták meg Schirmer működési körét. Nagy alkotásokra, nagy fellendülésekre nem nyílt alkalom sem künn, sem benn az országban. De a lehetőségeket mint vérbeli kereskedő alaposan kihasználta, üzletét messze országok különleges, divatos és finom árúival jól felszerelte, Kassa és környéke vásárlóinak széles rétegeit üzletébe vonzotta. Árueladás és beszerzés végett járta a vásárokat is. Emellett kereskedelmi tevékenységét nemcsak a szorosan vett bolti árukra, hanem egyéb jövedelmezőnek Ígérkező cikkekre pl. borra, nyers bőrre is kiterjesztette. Ami eleven vállalkozó szellemét bizonyítja. De az életet adó realitások mellett foglalkoztatták kora eszmeáramlatai is. Ott találjuk őt városa, felekezete és hazája közügyeiben. Éppen a közügyek iránti érdeklődése, áldozatés munkálkodási készsége folytán választották be őt polgártársai a város-vezetőségbe, bízták meg különféle közigazgatási teendőkkel. Többször kiküldötték őt az illetékes főtényezőkhöz a város fontosabb ügyeinek elintézésére, érdekeinek megvédésére, kérelmeinek tolmácsolására, mert tisztes megjelenésével, tekintélyével, tapintatos föllépésével méltóan képviselte a várost s tudták, hogy a felmerült tárgyalások folyamán feltalálja magát, előadó és rábeszélő képességével, megnyerő modorával megvédelmezi és sikerre viszi a rábízott ügyet. De meg is volt ehhez a szükséges polgári önérzete és bátorsága a legmagasabb rangúak előtt is. A praesidium (császári őrség) behozata ügyében súlyos tárgyalásokat folytatott a város Wesselényi nádorral és Szelepchényivel. ö is a kiküldöttek közt volt. Szelepchényi kancellár érseknél a császári praesidium be nem eresztése mellett oly mértékben exponálta magát, hogy Szelepchenyi kancellár-érsek egyenesen őhozzá fordult s megfenyegette őt. Pedig Schirmer mégis csak német eredetű volt, de hazájával annyira egybeforrt, hogy városa 80