Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Schirmer János személyi ügyei - Családja
kérből, 2 csatlóvasat, az egyik borított, 2 tengely végibe való szöget (1657. márc. 8.) íme, vincellérje és szekere van a fiának, már ezidőben önállóan gazdálkodott. Nős volt e fia. Atyját csak vagy 20 évvel élte túl, kb. 50 éves korában halhatott meg. Egy okmány szerint ez ifj. Schirmer János özvegye, Jelitnek Anna Kun Pállal (I. a szenátorok közt) pereskedett. Előbb a városhoz adta be periratát, majd Csáky István országbíró elé került az ügye (1694). E perírat szerint a házaspár gyermekei voltak: 3 fia Zsigmond, Mihály, Miksa és két leánya Zsuzsanna és Anna. Anna férje Deák Keresztély. Ugyanez évből a városi jegyzőkönyv szerint (1694. márc. 4.) mint az özvegyek szokták, a férjétől reámaradt követelés behajtásával foglalkozik: Schirmer Jánosné instantiáját közlik Materny András urammal, ami pedig Sente Márton uram iránti auszugját (üzleti könyvkivonatát, követelését) illeti, világosabban doceálja (mutassa ki) mivel régi dolog. E föl jegyzésből kitetszik, hogy e fia 1694-ben már nem élt. Idb. Schirmer Jánosnak mostoha fia lehetett Härtel János Simon, mert feljegyzi róla (1660. jan. 26), hogy Binner Ernő Hillarius kassai ev. pappal — kivel családi összeköttetésben, komaságban volt — elküldte őt („fiamat") Besztercebányára iskolába. A fiúnak útiköltségre adott 75 dénárt. Nem valami nagy összeget, de a pap kezéhez adott még 5 frtot. Azonban mint gondos apa és takarékos, előrelátó polgár fölkérte, hogy csak akkor adja fia kezébe ez összeget, ha megérkeznek. S aztán hozzáteszi e feljegyzéshez e jámbor sóhajt és óhajt: Felülről legyen a fiún áldás és isteni kegyelem, hogy engedelmes, szorgalmas és jó tanuló legyen. Atyafiságban volt Schirmer a Fronmüller-családdal. Az e családról a reájuk szálló örökség miatt a rokoncsaládok nagy pert indítanak, amellyel még az országgyűlés is foglalkozik. Ugyanis a karok és rendek a nádort bizzák meg, hogy ügydöntőleg vizsgálják meg azt a pert, amelyet a Fronmiller (így írja a törvény a nevet) és a Rajner-család indított néhai nemzetes (tehát nemes) Fronmiller Kristófnak Kassán és Abaujvármegyében található fekvő jószágaira, melyeket most Kassa város és mások birtokolnak. 3 3) A Rajner rokonsága és S 3) 1649. évi 58. tcikk. Fronmüller Kristóf weidenburgi nemes rokonai Karinthiából jelentkeztek az örökségre, tehát ő is innen származott. 1625ben vették fel a kassai polgárok közé, amiért 24 frtot fizetett. Kiválóbb ember lehetett, mert polgártársai sok mindenféle tisztségre találták plkalmasnak. Volt szenátor, fizetőtiszt, bortiszt, harmincados, gróf (Kassa jószágainak felügyelője), a lovasok kapitánya, iskolákban inspektor. Volt háza Kassán, melyet a háztulajdonosok jegyzéke 1649-ben és 1663-ban is említ. Schirmer könyvében pedig többször vásárlóként szerepel. (1649. nov. 16.) 78
