Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa mint vár, a polgárok és céhek a bástyákon - A városok hadi felkészültsége, harc az oligarchák ellen
előtti formájában mutatjuk be. Hogy ez volt a kereskedők tornya, egy borzalmas eseménnyel kapcsolatban állapította meg 1 2) Thaly Kálmán. Ugyanis a szatmári béke után Pálffy János a császári hadak fővezére és békemeghatalmazott, II. Rákóczi Ferenc két vitéz ezredesét, Pongráczot és Czelder Orbánt, mint „nyughatatlan tolvajokat", mint akik állítólag összeesküvést szőnek, elfogatta, de semmit sem tudtak kivenni belőlük. Az öreg Pongrácz megszökött, azonban újra elfogták. 1715-ben Kassán kivégezték, felnégyelték s fejét a felső kapunál lévő kereskedők bástyájának tornyára tűzték ki. Kassa városa a kancelláriához fordult, hogy a hóhérral vétesse le a koponyát, mert egyetlen kereskedő sem akar közelébe menni, még ha veszély közelegne is. A kancellária átírt a haditanácsnak, mely a kassai kommendáns útján teljesítette a kívánságot. 1 3) Megjegyezzük, hogy Czelder sem kerülte el sorsát. 3 évi fogság után (1717) szintén halára ítélték: előbb jobb kezét vágták le, aztán a fejét, majd felnégyelték és négy helyen kifüggesztették. E falak és bástyák fenntartására, ostromok utáni helyreállítására nagy pénzáldozatoktol sem riadt vissza a város. Schirmer korában három bástyát, is épített: 1631-ben Wass Mihály bíró idejében egyet a felső kapunál jobbra (a mai Gyár-utca sarkán), a másikat 1637-ben balra a mai Mészárosutca vége felé Keöszeghy Miklós bírósága alatt s végül Koeveczky (Keviczky) János bíró (1642—45 és 48—52) „építtetett" egy bástyát, az ú. n. „Koeviczky-Bástyát". (Lásd a róla szóló fejezetben.) A városok hadi felkészültsége, harc az oligarchák ellen. A városok hadiszolgálatainak jelentőségét az is mutatja, hogy nemegyszer maguk a királyok használták fel őket a te1 2) Halász Elemér kassai festőművész műterme e bástyatoronyban van. Kérdezösködésére e tárgyban Thaly Kálmán (Budapest 1909. III. 23.) ezt írta: Annak a bástyatoronynak gombjára nem a hős Czelder Orbán dandárnoknak, hanem az ő szintén lefejezett összeesküvő vitéz társának, Pongrácz János kuruc ezredesnek a feje volt 6 hétig feltűzve, míg a kereskedők és a város kérelmére végre a k. k. Hofkriegsrath nagy kegyesen megengedte, hogy a már elrothadt fejvázat a hóhér onnan levehesse és az akasztófa alá eltemethesse. Amint is ezt a rémes históriát a bécsi hadilevéltár aktáiban leírva megtaláltam. Kassa régi erődítéseit feltüntető képünkön még magas tornyok láthatók. Azonban a fegyverek, ágyúk erejének növekedésével ezek veszélyes célpontul szolgáltak. A francia Vauban példájára alacsonyra alakították tehát át, a falakat vastagították és öles földsánccal védték. II. Rákóczi Ferenc is franciától tanulta a hadimesterséget. A glaszé is francia várerödítményi szó, a várfalak körüli térséget jelenti, mely arravaló, hogy az ellenség a vár alá ne lopózhasson. 13) Kassa város levéltára 19.779 sz. 3* 35
