Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Utószó
senyben helyét megállani, csak képzett munkaerőket használhat, csak a művelt közönségnek vannak igényei: természetes híve pártfogója tehát az iskolázásnak, kultúrintézményeknek, sajtónak, minden művelődésnek. A mezőgazdaságnak évenkint egy aratása van, de az iparos és kereskedő minden nap arathat, ha ért hozzá: megnyithatja tehát és meg is nyitja erszényét minden szépre, jóra, nemesre és hasznosra. Ha pedig e polgárerények mellett a hadi multat, a hősi érdemeket nézzük, a polgárság itt is teljesen megállotta helyét. Kassa és a többi szabad királyi városok valóságos jól felszerelt várerődítmények, a maguk vidékének hadi központjai és menedékei voltak. Falaikon maga a polgárság teljesített fegyveres szolgálatot. Sőt ezen kívül a királyi sereggel szemben is fontos szerepet vitt: fegyvereseket küldött ide, ágyúkkal, faltörőkkel, tüzérekkel, lőszerekkel segítette ki, fuvarozta ágyúit és ostromszereit, katonaságát élelmezte. Amint minden nemes katona volt, az volt minden polgár is. A nemesség volt a fegyveres fölkelés, a polgár volt a milícia. Nincs tehát semmi oka annak, hogy midőn a polgár őseit kutatja, ne önmagában találja meg őket. Hogy ne más társadalmi osztályok gondolkodását vegye át, hanem a maga mindeneket átfogó, átölelő, fölemelő eszmevilágában egyesítse és erősítse a nemzet egész társadalmát. Ime ez az a polgári gondolkodás, melynek elterjesztésére nemzeti nagyjaink a nemzeti átalakulás korában épen a polgárság fölemelésével, szóhoz juttatásával törekedtek. És e törekvésükhöz csatlakozik e most közrebocsátott szerény munkám is, amely ha a polgári öntudat fölébresztéséhez és növeléséhez hozzájárulhatott, fáradozásom nem volt hiábavaló. BIBL10THECA HÜNGARJCA Samaria ;^Somotja 7 Šamor fn 283
