Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Vásárlóinak köre - Asszonyok és leányok vásárlásai
maradandóbban fenntartotta nevét majdnem két évszázadon át a Keviczky-bástya, melyet mintegy élete főcélja, a város jogainak védelme szimbólumaként építtetett a város falára. E helyről írja az evangélikus keresztelőkönyv 1659. jul. 14-iki kelettel: N. B. Koeviczky Bástyán, melyet kivöl építtetett, azon találtak egy fattyat, fiú sarjút, kit Jánosnak kereszteltek. Keviczky János első feleségétől, Langh Katától született mostoha leánya, Keviczky Katalin Bertolty Jánoshoz ment feleségül. 17 1) Keviczky János második felesége, mint özvegye, Madarász Erzsébet Bélaváry Miklós kamarai főtisztviselőhöz ment férjhez. Leánya Bélaváry Éva pedig Ibrányi László kassai nemeshez. Nagy pénzügyi zavarokkal küzdve a nagy vagyon legalább is jórészben nyújtott kölcsönök és 4000 frt lefizetése ellenében a kassai olasz kereskedő, Cetto Péter kezére került. (1687). ASSZONYOK ÉS LEÁNYOK VÁSÁRLÁSAI. Asszonyszemélyek, feleségek, lányok, menyecskék, öregasszonyok, cselédség, szakácsnék is sűrűn megfordultak Schirmer uram boltjában, amidőn is lön ott sürgés-forgás, nyájaskodás és kedveskedés. Ez asszonyszemélyek elsősorban is ruházati cikkeket vásároltak, egymást fölülmúlni akarván a tetszetős öltözködésben, amelynek hódító varázsa ükanyáinknál sem volt ismeretlen, amint ezt a muzeumok e nemű régi emlékei mutatják. Annak a kornak is megvoltak a maga divatos ruhaszövetei és díszítései, csak éppen máskép nevezték őket, mint a maiakat. S a mi utódaink is törni fogják a fejüket a mostani, se szeri se száma elnevezéseken, hogy mit jelentettek ezek valaha. Amint nekünk is csak nagy kutatások után sikerül megállapítani, hogy mi volt az a hernác, karasia. Még legkönnyebben megértjük a lengyel patyolatot, amely annak a kornak a legfinomabb fehérnemű anyaga volt. Mindenesetre finomabb, de drágább is, mint amit a régi kor asszonyai a rokkán maguk szőttek saját szorgalmas kezükkel. Megértjük ma is — bár nem divatos már — hogy mi a fátyol 17 1) Az ev. keresztelőkönyvben a következő bejegyzést találjuk: 1637. febr. 27-éröl: Bertolty Márton császár fizetésén lévő drabant Erzsébet leányát keresztelte. Keresztszülői: Csanálos Miklós deák, Gáspár Walles, Lengrin Szaniszló, Tizedes Miklós, Csontos Péterné, Stale Szaniszlóné. Később egy más Berthóty Gábor kamarai homo régius, király képviselője, kiküldöttje 1672. évben. Eperjesen a prot. templom és iskola elvételénél. Megint később Berthóty Ferenc II. Rákóczi Ferenc kassai generális Kassa parancsnoka. 263
