Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Művész vásárlók, képírók ( festők), kőfaragók ( szobrászok) - Spillenberger Sámuel - Családja tagjai Kassán, Bécsben, Lőcsén

szállva ma nyaraló vendéglő. E célra rokonától Spillenberger Gáspártól is kapott kölcsönt. Vaskőbánya vállalkozásával kapcsolatban kérte a várost, hogy mivel a Darholctól vett vaskőbánya iránya a város felé halad, engedjék erre ásni. A tanács azonban megtagadta, mert nem akar ebből usust (szokást) csinálni s valami idegennek követelésre okot adni. Ezért meg ne próbálja, mert kárát vallja. 14 1) Ez idősebb Spillenberger Jánosnak háza volt az akkori Faulgassán, a későbbi Forgács, majd Deák Ferenc, ma Szat­máry György-u. 6. szám alatt. Itt született (1828) fia, szintén János, ki I. Lipót neves udvari festője lett Bécsben. Hogy ott­honi, atyja melletti gyakorolgatásán kívül hol végezte festé­szeti tanulmányait, nem állapítható meg. De Szepességen, Lőcsén hosszabb időt töltött nagybátyjánál, a Kassáról oda­költözött Spillenberger Sámuel városi orvosnál (Ť 1654). Itt is­merkedett s barátkozott meg 15—16 éves korában Zabler Pé­ter ev. lelkésszel és püspökkel, superintendenssel (Ť 1644). Erre mutat az a médaillon, melyre emlékül lefestette. Ez arc­képen pictor bene meritusnak, jól érdemesített festőnek írja alá magát. Azok közé tartozott, kik a barokk festészet irányát elsőnek hozták Itáliából éjszakra. Bizonyára ez újítás is hoz­zájárult emelkedéséhez, amely azonban aránylag korán és tragikusan véget ért. 1679-ben 51 éves korában Alsó-Ausztria egyik veszteg­zár állomásán családostól pestisben pusztult el. Valószínű, hogy atyjáról a kassai Forgách, ma Szatmáry György utcában a mostani 16. sz. házat örökölte, melyről Spillenberger Sámuel azt jelenti (1654), hogy romlott állapotban van. Arcképe, Kilián Fülöp kőmetszete 1671-ből, a kassai vá­rosháza főjegyzői hivatalában látható. Szép férfias, intelli­gens, kissé hosszúkás, húsos, de nem kövér, komoly, de ba­rátságos arc. Nagy, élénk, biztos tekintetű szemekkel, kissé nagyobb, de szabályos orral, szépen ívelt szájjal. Vállán gaz­dagon ráncolt bársony köpeny, finom csipkegallérral. A gyolcs­ing csipkés, kézelőjéből finom kéz búvik elő hosszas vék­nyodó ujakkal, a balkéz kis ujján köves gyűrű. Élt Jánoson kívül Kassán még két Spillenberger, mind a kettő Sámuel. Az egyik orvos, a másik festő. Az orvosról azt írja Kemény Lajos, a kassai városi levéltár főlevéltárosa és kutatója, hogy 1619-ben átköltözött Lőcsére s 1634-ben is e város orvosa. Háza a felsőmagyarországi renaissance egyik legkitűnőbb műemléke, még máig is látható ott címerével, az ágaskodó oroszlánnal. Átköltözése azonban korábban történ­hetett, mert Hain Lőcsei krónikájában már 1605-ben ott talál­juk nevét a lőcsei városi tanácsosok között (378 1.) 1654 jun. 14 1) Kassa v. jegyzőkönyve 1630. márc. 24. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom