Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Üzleti árui - Könyvkereskedés

pár uram Gottfriedjénak (szolgájának, üzleti emberének) Boroszlóból adtam egy könyvre 4 dukátot, 14 frt 40 dénárt ér. De úgylátszik, vagy nem hozta el a könyvet, vagy már lemondott róla Schirmer uram, ezért odaírta röviden: visszavettem. Végre az utolsó följegyzés 1660-ból való s könyvkölcsönzésről van benne szó: Lehmann Gáspár egy folio (ívrét alakú) latin könyvet vett kölcsön, amely a magyar történelemről szól. Itt az az érdekes, hogy szokásos volt könyveket olvasásra kölcsönkérni. De úgylátszik, hogy szokásos volt vissza is adni, mert Schirmer uram röviden odajegyezte: visszaadta. Mindenesetre a könyv becses voltát mutatja, hogy kölcsönzést és a visszaadást az üzleti könyvbe bejegyezték. Lehman Gáspárról pedig megismételjük, hogy Feja Andrással, szenátortársával együtt az 1662-iki országgyűlésen Kassa város követe volt. Bizonyára mint tanult, képzett és olvasott embert választották meg. Foglalkozására nézve a város portörő (puskapor) malmát bérelte. Schirmerrel kapcsolatban a könyvkereskedésről lévén szó, megemlítjük, hogy a kompaktorok, könyvkötők egyszersmind könyvkereskedők is voltak. Ezek közül többel nemcsak mint vásárlóival, üzleti, de komatársi összeköttetésben is állott, ilyenek: Gevers Bálint kompaktor és felesége; Berger Mihály-, a svéd Erik Erikson kompaktor, könykötő, könyvkereskedő, nyomdász, aki a hírneves kassai kalendárium ősét kiadta s ki az itteni társadalommal egészen összeforrt. Lőcsén igazi nyomdász-család voltak a Breuerek. Legnevezetesebb tagja Lőrinc, ki Schultz Dániel lőcsei nyomdásznál tanult s 1623-ban nyitott önálló nyomdát szintén Lőcsén. Ö adta ki 1664-ig a különféle olvasmánykkal, jövendölésekkel ellátott híres lőcsei kalendáriumot. Halála után fia, Sámuel, vette át a műhelyt, melyhez külföldről új betűanyagot hozott János nevű testvére. Ezidőtől hazánk legkedveltebb nymodái közé tartozott. Sámuel 1699-iki halála után neje, Zsófia, folytatta az üzemet. Általában a többi felvidéki városban is alkalmas kultúrtalajra talált a nyomdászat. Bártfán a Gutgesell Dávid által vezetett nyomdát 1598-ban Klösz Jakab vette át s még 1657ben is benne dolgozott. Veje, Fischer János, alapította 1610ben Kassán az első tipográfiát. Halála után (1615—20) Fest János volt itt nyomdász. Majd a nagyszombati jezsuita nyomdától, 1621-ben idekerült Moller Miklós, ki Bethlen Gábor nyomdászának címezte magát. De már 1623-ban Schultz Dániel költözik Lőcséről Kassára, ki 1627-ben magyar naptárát Bethlen Gábornak ajánlotta, a német nyelvűt pedig Traganer Ferenc kassai kereskedőnek. Ez utóbbiért a tanács 100 frtra bírságolta s a dedikációt kivétette. 1633-ban özvegye foly171