Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - Polgári egyenlőség és önérzet

E könyv az üzleti életnek, sőt a hitel- és pénzgazdálkodásnak, ha nem is a szerencsésebb németek színvonalán álló, de a mi mostoha viszonyaink közt, a reánk nehezedő török uralom ellenére is kialakult, fejlettebb formáit mutatja. E mellett visszatükrözi Kassa és környéke társadalmának szükségleteiben megnyilatkozó színvonalát is. Feldolgozása bizonyára hozzájárul elhanyagolt polgár- és várostörténetünkhöz pár vonással. Mivel jóformán az egész város Schirmer vásárlói közé tartozott, könyve nagyon alkalmas rá, hogy belőle a XVII. század közepéről Kassa egész társadalmát rekonstruáljuk s munkánkat a gazdasági vonatkozások mellett bizonyos értelemben e korra nézve társadalom-tanulmánnyá is kiszélesítsük. Hogy mindenekelőtt megelevenítsük belőle a lakosság zömét, uralkodó osztályát alkotó kereskedőket és iparosokat, a város közigazgatását intéző magisztrátust. E polgári társadalom kiegészítői voltak az értelmiséghez tartozó egyházi személyek, tanítók, prókátorok, művészek, doktorok, patikárusok. A nemesség már akkor meglehetősen benyomult a városi közösségbe, anélkül azonban, hogy a polgársággal összekeveredett s egybeolvadt s így egészséges új alakulatot hozott volna létre. A császári-királyi katonaság térfoglalása is — az önállóság és önkormányzat vesztére — már ekkor megkezdődött.

3) Schirmer idejében a város védelme még túlnyomórészt maguknak a polgároknak kezében volt, akik a fegyvert époly jól tudták forgatni, mint a kalapácsot és a rőföt. A céhekbe tömörített iparosok lehetőleg egy-egy utcában laktak, innen még ma is fennmaradt a Kovács-, Lakatos- és Fazekas-utca elnevezés. Az utca végén volt az illető céhnek hadieszközökkel felszerelt bástyája, ahova veszély idején a jeladáskor gyülekeznie kellett. A városi közigazgatás szemléltetése céljából Schirmer könyvének kezdeti évéből (1650) leközöljük a teljes városi hatóságot, a tisztségeket viselők nevével együtt. E névsorban legfelül a városbíró nevét látjuk, aki mindenekben nagy hatalommal rendelkezett és igen nagy tiszteletben állott. A polgárság önkormányzatát három, fokozatosan kiszélesedő testületben gyakorolta: a 12 tagú szenátusban, a 100 tagú választott községben, communitásban és az ú. n. fekete községben, amelynek minden polgár (convicis) tagja volt. A városnak és lakosságának minden ügyét maguk a polgárok intézték. A városokban polgári egyenlőség uralkodott. Amint Kassa város 8) L. szerző munkáit: A kassai polgárok zaklatása a XVII. század közepén. Budapest, Lampel 1915. és Kassa kuruckori szenvedéseiből. U. o. 1911. Kassa legszomorúbb napjaiból. U. o. 1911. Polgárosztályunk kifejlődésének nehézségei. 1915. U. o. 14