Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Schirmer a városi szabadság védelmében - Wesselényi igen kedvtelen, a bíró és néptribun ovakodnak vele tárgyalni gúnyolodik, Szelepcsényi hadicselt akar

íme, a nádor annyira erőlködött, hogy a szavak és kifejezések elcsavarásához is folyamodott. Amint a jegyzőkönyv mondja, a város válaszát „őnagyságok máskép magyarázzák s ehhez képest azt írta palatínus uram, hogy szállásosztóit beküldi, kik ezer muskétárosnak (puskásnak) szállást rendeljenek". Az összehívott egész (fekete) község azonban kijelentette, hogy első válasza mellett megmarad. Őnagysága se az szállásosztókat, se az praesidiumot ne küldje be. E válaszukat őfelségének is megírták s „páriáját" (második példányát) cancellárius uram kezébe is el küldték. A palatínus azonban rendületlenül folytatja az ostromét, fenyegetőzik, gúnyolódik. A város fejeit, főkép Varjassy Nyereggyártó András fürmendert újra magához kérette Jaszóra. A bírót is szerette volna,, de mellőzte, mert tudja, „hogy mindjárt gyanú lenne reá." Egy tanácsos, Márkus Mihály és Pásztohy László (Madarász főnótárius adjunktusa, segédje) mentek el. „Kiüzente őnagysága, hogy eljött-e a türmender? Beüzentük — mondja a beszámoló — hogy écceka hirtelen megbetegedett, a gonosz köszvény úgy megnehezítette, hogy ágyában nem is mozdulhat. Erre kiüzente, legyünk várakozással, csak egy falatot eszik, mindjárt szemben lesz velünk. Elvégezvén, mindjárt hivata bennünket, üdvözöltük s így kezdé beszédét: Bizony valóban szívesen vártam fürmender uramat, ; agy bíró uramat. De valóban szerencsétlen óra lett, melyben őkegyelmek velem szemben lenni nem akartak. Bizony meg nem bántátok, sőt még gyermekitek is dicsért volna érette, oly dolgot jelentettem volna. De minthogy nem akartak velem szemben lenni, azt abbahagyom, mivel megesküdtem, az két emberen kívül senkinek meg nem mondom. Édes uraim, bizony szánlak benneteket s mivégre fogadjátok a gyalogságot, én nekem úgy vagyon értésemre. Hiszen tudom, most is fo gyatkozott állapottal vagytok, ha 100, vagy 200 tallért kell is szükségtekben szerezni, mindjárt faluitokat is adjátok zálogba, mástul kértek kölcsön. S így fogyasztjátok most magatokat felettébb való és szükségtelen gyalogság tartásával. Ki ellen armáljátok (fegyverkezitek) magatokat, őfelsége ellen-e? E minap is eljöttem a város mellett. Láttam, valami fűzfa karókat állattatok fel ilyen télnek idején. Ha valamint őfelsége azokat a fűzfa karókat odaküldi és kivágatja, ellene ál latok-e osztán? Ó szegény nyavalyások, ha erővel kellene megvenni Kassa városát, bizony csak a szúnyogok is egy óra alatt megvehetnék. Magam mutatnám én meg, honnét kellettnék Kassát vitatni s ha ugyan azt kellene elkövetni, kaputokat petárdával (várkapú robbantásához való magas ércmomozsárral) az házatokra lövetné őfelsége. De uramnak ilyen szándékát nem tudom. Azért menjen haza kegyelmetek, 118