Sziklay Ferenc (összeáll.): Összehasonlító statisztikai kimutatás. Szlovenszkó azon községeiről, melyekben magyar többség, vagy legalább 200 főnyi magyar kisebbség van, valamint ezen községek iskolaügyi helyzetéről (Košice, Universum, [s. a.])

MAGYARÁZATOK I. A csehszlovák statisztika az összlakosság rovatába minden, az egyes községekben összeszámlált egyént fölvesz, de nemzetiség szerint csak a Csehszlovákiában honossággal biró állampolgárokat veszi számításba. Ennek következtében az 5. rovatban közölt 0/0 szám nem fedi mindég az összlakosság és a magyarság közti arányt. Idegen állampolgároknak számit j a s igy a nemzetiségi rovatokból kihagyja nemcsak azokat, akik tényleg idegen állam kötelékébe tartoznak, mint pl. a vendégeket, akik a népszámlálás napján véletlenül itt tartózkodtak, vagy akiknek munkaengedély alapján itt foglalkozásuk volt, — de mindazokat is, akiknek az állampolgársági ügyét a 15. évi ittlakás, a közterhekhez való hozzájárulás, sőt egyes esetekben a katonai szolgálat teljesitése után sem rendezték, akik állam kötelékébe nem tartozhatnak, mert másfél évtizede állandóan itt élnek, tehát a »hontalanokat«. Ezen »külföldiek« »cudzozemci« száma a statisztikai hivatal közlése szerint, 1930-ban, Szlovenszkó területén 75.604, az összlakosság 2.27 "/o-a. (^1921-ben 42.246 volt, 1.41 o'o.) Ebből a számból 41.440 esik a magyar többséggel biró járásokra. A nemzetiség szerint való felosztás nem az anyanyelvet veszi alapul, de a fajiságot. így meg-, különböztet a statisztika csehszlovák, ruszin, magyar, német, zsidó, cigány és egyéb nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat. A gyakorlatban ez a felosztás is a magyar kisebbség nyelvi jogait befolyásolja, mert a magyar nyelvű zsidóság kiemelésé a magyar nemzetiség rovatából a magyar kisebbség arányszámának csökkentését eredményezi. Ugyanis ez az eljárás csak a magyar kisebbséggel szemben érvényesül. A magukat csehszlovákoknak valló zsidó vallásuakat legnagyobbrészt elismeri a statisztika csehszlovák nemzetiségűeknek. Ennek jellemzésére szolgáljanak a következő adatok. Az 1930. évi népszámlálás Szlovenszkó területén 136.736 izraelita vallású egyént mutat ki, zsidó nemzetiségű azonban csak 65.385öt, vagyis az izraelita vallásúak 47.82 o/

0-át. Ha már most — találomra — két járást hasonlítunk össze ebből a szempontból, egy szlovák és egy magyar többségei birót, pl. a turócszentmártonit és a dunaszerdahelyit, azt látjuk, hogy az előbbiben 1373 izrealita vallású közül csak 460 a zsidó nemzetiségű, tehát 33.50 0/0, mig az utóbbiban 3222 izraelita vallású közül 2434 a zsidó nemzetiségű, vagyis 75.54 0/0. Nem célunk a népszámlálás lefolytatásának körülményeit és eljárásmódját bírálat tárgyává tenni, csak az eredményt, a hivatalos statisztikai kimutatások számadatait szeretnők vizsgálni, természetesen a minket legközelebbről érdeklő nemzetiség, a magyar kisebbség "néprajzi változása szempontjából, mely feltűnő eltolódást mutat. Ezt az eltolódást, Szlovenszkót illetően a következő táblázat tünteti fölT A népszámlálás éve Összlakosság Csehszl. államp. Idegenek A csehszlovák állampolgárok közül: A népszámlálás éve száma csehszl. ruszin német magyar zsidó cigány egyéb 1921 2,998.244 2,955 988 42.246 2 013.675 85.628 139.880 634.827 70.522 7.999 1 3.476 U/o 98.59 1.41 68.12 2 90 4.73 21.48 2.39 0,27 0.11 1930 3,329.793 3,254.189 75.604 2,345 909 , 91.079 147 501 571.988 65.385 30.626 1.710 % — 97.73 2.27 72,09 2.80 4 53 17.58 2.01 0.94 0.05 Változás +331.549 +298.191 +33.358 +332.234 +5 451 +7 621 -62.839 _5 137 J +22 672 -1 757 °/o T1 1.06 T 10.09 -T78.96 +46 50 -r6.37 T5.45 -9.90 -7.28 t282.87 -50.67 Az első f ami feltűnik, az ^idegenek számának növekedése, 33.358 lélekszámmal, 78.96 o/o^os arány számmal. Ez az mutatja ki, hogy 1921 óta körülbelül ennyi szlovenszkói lakostól vonták meg a csehszlovák állampolgárságot, mert nem lehet föltenni, hogy ennyien költöztek volna kilenc év alatt, idegenből, Szlovenszkó területére, hiszen nem volt olyan bőséges munkaalkalom, hogy az idegenek ilyen nagyarányú bevándorlását kívánatossá, vagy lehetővé tette volna. A második, ami feltűnő, hogy a statisztika Szlofvenszkón minden nemzetiségnek plusszal zárta a mérlegét, csak a magyar és zsidó nemzetiségén multat ki 62.839 főnyi, 9.9 o;

0.os, illetve 5.137 főnyi, 7.30 o/o-os minaszi. Ez az utóbbi csökkenés csak látszólagos, mert az izraelita vallásúak száma 849 lélekszámmal, 0.63 o/o-al emelkedett s igy csak arról lehet szó, hogy kevesebbet könyveltek el zsidó nemzetiségűnek 1930-ban, mint 1921-ben. Tehát az egyetlen nemzetiség, mely 9 év alatt közel 10 0/0-os veszteséget szenvedett, — a magyarság. Ha ezt a tényt az egész csehszlovák köztársaság viszonylatában vizsgáljuk, ugy azt vesszük észre, hogy Csehországban szaporodott a magyarság létszáma 2.127-el, Morvaországban 2.232-vel, Fodkarpatszka Ruszban 5.782-vel, vagyis összesen 10.141 ember költözö/t el Szlovenszkóról az ország többi részébe. Ezekben a számokban benne lehetnek a szlovenszkói származású katonák és főiskolások, akik ideiglenesen, szolgálatuk, vagy tanulmányaik idejére távoztak csak el. Az egész köztársaság néprajzi változását vizsgálva is azt látjuk, hogy az egyetlen nemzetiség, mely létszámában csökkent, a magyar, 52.698 lélekszámmal 7.08 0/0 minusszal. Ez azonban csak arra az esetre szób ha föltesZr-