„Öreg diák múltba néz!” (Budapest. Rozsnyói Öreg Diákok Szövetsége, 1927)

Az evangelikus főgimnáziumnak régebbi tanárai és kiválóbb tanulói

zsonyi teológián s 1847—48-ban a jénai egyetemen, ahol a többi között a nagyhírű Hase, Luden, és Ruckert a költő, voltak tudós tanárai. A nagy pedagógus Stoy előadásait is látogatta. Berlinben a jénai diákokkal a királyi vár és Potsdam elfoglalása után az épületek mellett mint magyar ifjú ő is őrt állott. 1848 augusztus havában hazaérkezett s a rozsnyói nemzetőrségbe állott. Mint ilyen részt vett a budaméri és kassai csatában. 1849 után Máriássy Béla házánál bujkálva nevelősködött. 1852 óta rendes tanár. Tanított görögöt, németet, a VIII. osztályban magyar irodalmat és vallást. Nagy munkásságot fejtett ki a tornaügy, az olcsó élelmezésű alumneum és konviktus, a sajói fürdőzés s Czékus püspökkel egyetértőleg az iskola és intézményeinek anyagi biztosítása és felvirágzása terén. 1899 szeptember 20-án 48 éves tanári jubileumot ült Rozsnyó város, Gömör megye, a tiszai evang. egyházkerület és Hámos László főispán, volt tanítványa részvételével. Puritán jelleme és szókimondó igazságszeretete miatt a diákok, és a városban is nagyon szerették. 1872-ben. vette át a tiszáninneni kerület tanárai, lelkészei, özvegyei és árvái nyugdíjintézetének pénztárát s 26 éven át működött, mint ennek az intézménynek pénztárosa, 1898-ig. Az ezidő alatt átvett 50.000 aranykorona 190.000 koronára emelkedett buzgó működése következtében. Még megemlítjük, hogy nagyon büszke volt László fiára, az „Egyetértésinek, sajnos oly korán elhúnyt közismert és sokat olvasott vezércikkírójára és szerkesztőjére. Meghalt 1907 szeptember 25-én, 85 éves korában. A negyedik nesztor volt az egyenes nézésű, kimért lépésű, szinte komorarcú és nagykarakterű Hajcsi Sándor ("'827—1895), aki nagy szolgálatokat tett a főgimnázium megszilárdítása és fejlesztése körül s egyházi, tanügyi, politikai és társadalmi téren Rozsnyón és Gömör megyében igen előkelő állást foglalt el. Született Dobsi51