„Öreg diák múltba néz!” (Budapest. Rozsnyói Öreg Diákok Szövetsége, 1927)

A rozsnyói evangelikus gimnázium története

tett tárgyakon kívül összesen osztályonkint átlag heti 20 órában a szépírás, földrajz, testtan, mennyiségtan, magyar és egyetemes történelem, logika pszichológia, söt a magyar nyelv is rendes tárgyként szerepel. III. Kerületi nemzeti iskola 1815—1852. 1807-ben II. József alkotmányellenes intézkedéseinek visszahatásaként a Tiszakerület a magyar nyelvés irodalom ápolására hívatott tanszék felállítását határozta el, e célra 11.000 frtot gyűjtött s e tanszéket a rozsnyói iskolához kötötte. E ténnyel a rozsnyói latin iskola kerületi „nemzeti" iskolává változott át, miután az anyagi hozzájárulás fejében a kerületnek is megfelelő beleszólási jog biztosíttatott. Ugyanekkor behozzák a tantárgy szerinti tanítást s rendes tárgyként az említetteken kívül az ékesszólástant, fizikát, geometriát és görög nyelvet. Megfelelő épülete még mindig nem volt az intézetnek, amelyről nem tudjuk, hogy a XVIII. század végéig hol volt elhelyezve. Megfelelő épület létesítésére csak 1818-ban került a sor, amidőn a rozsnyói egyház és lelkes pártfogóinak kegyes adományai lehetővé tették, hogy ezen az égető szükségen is segítsenek. A mondott időben tették le a mostani gimnáziumi épület alapkövét, amelynek egyik szárnya egy év múlva már használatba is vétetett. 1824-ben folytatták az építkezést s 1862-ben befejezték. A kolera évében, 1831-ben fordul elő először a „gimnázium" elnevezése. A 48/49-i szabadságharcok alatt az épület katonai beszállásolás céljaira szolgált. A tanárok és tanulók sokan együttesen nagy számmal vettek részt e harcokban s sokan ajánlották fel életüket és vérüket a haza oltárára. 28 ^