K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék gazdasági élete. Thury György dr.
A vállalat a cseh megszállás idején is a kecskeméti és kiskunhalasi baromfitenyésztő telepekről szerezte be a nyersanyagát, a felszabadulás óta a magyar tollpiacnak minden jelentős állomásával összeköttetésben áll. 1938-ban a gyár 2.5 millió cseh korona értékű tollat exportált. A felszabadulás óta a gyár fellendült. Anglia és Franciaország fokozott mértékben érdeklődik a vágsellyei tollgyár iránt, amelynek úgy Párisban, mint Londonban képviselete is van. Vágsellyén kívül Deáki községben a Pannonhalmi Főapátság paprikamalma Szász Elek és tsai r. t. hengermalma dolgozik. Pereden Lelovics Ciprián műmalma, Vágfarkasdon a Vágfarkasdi Gőzmalom R. T. műmalmát, Zsigárdon „ . téglagyárat találunk. » István bankigazgató. A g aiántai járásban. Galántán. Diószegi gazdaság cukor és szeszgyár r. t. szeszgyára. Deák-féle rum és likőrgyár. Fekete Zoltán báró rum és likőrgyára, Hanza ecetgyár. Hanza baromfi hűtő és feldolgozó üzem. Politzer Jéggyár. Nagyfödémesen Mezőg. Szöv. Szeszgyár, Szabó G. és tsai hergermalmát, Németdiószegen Szabó S. műmalmát találjuk. Szencen műmalom, Taksonyfalván tejfeldolgozó üzem, szójabab pörkölő és olajprés üzem, Vágán és Alsószelin műmalom dolgozik. A vármegye kisiparának három központja van Érsekújvár, Vágsellye és Galánta. Mindhárom helyen járási ipartestület van. Az érsekújvári járás kisiparosainak száma 16.724. A galántai járásban 11.149, a vágsellyeiben 4.855 kisiparost talált az 1938. évi statisztikai összeírás. Nyitra Pozsony vármegyék kereskedelmi élete virágzó. A megyében két kereskedelmi gócot találunk: Érsekújvárt és Galántát. Az 1938. évi statisztikai felvétel szerint az érsekújvári járásban 4.083, a vágsellyeiben 1.427, s a galántaiban 2.902 kereskedőt találtak. Ez a létszám változást szenvedett az iparjogok revíziója és a zsidótörvény végrehajtása folytán. Például a vágsellyei járásban a zsidó vallású kereskedők száma 30 n/'o volt, ez most tíz százalékra csökkent. A vármegyénk legvirágzóbb kereskedelmi ága a százados múlttal bíró gabonakereskedelem. Mellette a textil szakma fejlett. Érsekújváron a vasüzletnek van százados múltja. tJjabban nagy fejlődésnek indult a tojás, baromfi és a vad export üzlet. Ezen a téren a vágsellyén Balogh Zoltán cége dolgozik erősen s a nemesvalutájú országokkal nagy kiviteli üzleteket bonyolít le. Galántán hasonló üzemet állított fel a Hanza Szövetkezet. Rendkívül fejlett a vármegyében a Fogyasztási Szövetkezetek munkája. A könyvünkben közölt községi adattár szerint a vármegye minden jelentős községében szövetkezeti boltot találunk. Ezek a községi szövetkezetek megtartva önálló szervezetüket, legnagyobbrészt tagjai a Hanza Szövetkezeti Központnak, mely Galántán, nagyarányú raktáraiból látja el a szövetkezeti tagokat. Különösen fejlett a vármegye kereskedelmi életében a pénzkereskedelem, amelynek Érsekújváron történelmi gyökere van. Kapisztóri Ferenc vaskereskedő már 1848-ban megalapítja az Érsekújvári Takarékpénztárt. Nyitra Pozsony vármegye pénzintézetei: Érsekújváron: a MagyarNemzeti Bank fiókja, a Barsmegyei Népbank fiókja, a Magyar Alt. Hitelbank fiókja, a Dunabank, a Felsőmagyarországi Hitelintézet fiókja, a Nemzeti Hitelintézet fiókja, az Érsekújvári Járási Hitelszövetkezet, az Iparosok és Kereskedők Hitelintézete. Galántán: Galántai Hitelbank, Járási Hitelszövetkezet, Pozsonyvárosi takarék galántai fiókja. Hanza Hitelszövetkezet. Vágsellyén: Első Vágsellyei Bank r. t., Vágsellyei
