K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék gazdasági élete. Thury György dr.

82> náját, a való értéken alúl kényszerült eladni. Ugyanígy járt a magyar gazda a kukorica, paprika, a dohány, a cukorrépa termelésénél is. A földreform és a vele kapcsolt csehszlovák mezőgazdasági politika ugy Nyitra, mint Pozsony megyék egykori területén gyökerében támadta meg a birtokos osztály mezőgazdasági életét. Mind a két vármegyében nagy kiterjedésű hitbizományok, magasabbrendű termelésre berendezett nagybirtokok, mintagazdaságok feküdtek, amelyek szabad prédakép kerültek az állam kezére. A földreform után a termelés mértéke a legaiacsonyabbra zuhant, hosszú évek múltak el, míg a felaprózott földek, az új gyarmatosok kezén a cseh állam támogatásával, újra kamatoztak. A csehszlovák földreformmal összefüggő bankpolitika megdöbbentő visszaéléseknek csatornáját nyitotta meg. A korrupció kiáradt a csehszlovák közélet minden vonalára, a csehszlovák összeomlás olyan megdöbbentő adatok tömegét temette el, amit a jövő historikusainak kibányászni igen hálás feladat lesz. A Felvidék földjének huszita forradalma az első lépés volt a cseh jövendő tervében. A magyar történelmi birtokos osztály kifosztása, a magyar gazdatársadalom szétforgácsolása és anyagi megejtése után, le kellett számolni a Felvidék gyáriparával, amit a magyar kormány évtizedeken át, főképen pártpolitikai érdekektől vezetve igen nagy mértékben támogatott. A mesterségesen is alátámasztott felvidéki gyáripar a magyar fogyasztópiac hiányában gyökeréig megrendült. Az üzemek egyrésze leállt, a másik része bénultan várta a fejleményeket. A csehszlovák kormány ezt a megdermedést használta ki céljának elérésére. Olyan vasútszállítási díjszabást léptetett életbe, amely szerint a vasúti fuvardíjtétel a Felvidéken ötven százalékkal magasabb volt, mint a csehmorva földön. Prágából Nyitrára olcsóbb volt a szállítás, mint fordítva. A cseh államvasutnak ez a merénylete százmilliókkal károsította meg a Felvidéket, a gyáripart teljesen kiszolgáltatta a csehmorva ipar önkényének. A második lépés még súlyosabb volt, a csehszlovák állam a magyar vállalkozókat kizárta a közszállításokból. Ez az intézkedés húsz év alatt 8.5 milliárd cseh koronát emelt ki a magyar kisebbség zsebéből. A rablóhadjárat tovább folytatódott a Felvidéki csehszlovák bankok útján. Amíg a csehmorva földön 8% volt a hitelkamatláb, a Felvidéken 10—14 %>-ot számoltak a pénzintézetek a magyar vállalkozókkal szemben. Tekintettel arra, hogy a magyar vállalatok 80°/o-a bankhitellel dolgozott, elgondolhatjuk, mily verejtékes harcot folytatott a magyar vállalkozó, hogy ideigóráig felszínen maradhasson ily céltudatos gazdasági összeesküvéssel szemben. A Csehszlovák állam r. t. főrészvényese a cseh nagyipar nem ismert kíméletet, a Felvidék magyar gyáripara rövid időn belül összeomlott, csak a Zsolna, Kassa közt futó vasútvonal mentén százharminchat ipari vállalat enyészett el, aminek következtében olyan munkanélküliség jelentkezett, hogy helyenkint csak a csendőrség akadályozhatta meg a forradalmi kitörést. A nyomornak hamar megtalálta a gyógyszerét a csehszlovák kormány. Megnyitotta a határt a kivándorlók előtt. Körülbelül 20.000 magyar kivándorló hagyta el apái földjét s szétszóródva a nagyvilágban legnagyobbrészt ebek harmincadjára került. A gazdasági huszitizmus harmadik leghatalmasabb fegyvere a pénz volt. Benes reklámhadjáratával nemcsak államot tudott alapítani, hanem honalapítás címén olyan hitelt is tudott folyósítatni csehszlovák számlára, amivel könnyen nekifoghatott a Felvidéki magyarság vagyonának elpusztításához. A Felvidék elszakításakor 251 pénzintézet állt a Felvidéken. Ebből hat budapesti pénzintézet fiókja volt, 245 pedig önálló pénzintézet. A kisebbségi magyarság pénze a nagymultú és tőkeerős felvidéki magyar intézetek betétjeként kamatozott. Ezek ellen a magyar pénzintézetek ellen indult meg az első roham. A magyar bankok részvénytöbbségét a legfondorlatosabb utakon nacionalizálták, vezető állásokba csehszlovák vezéreket ültettek. Ezután három törvény segítségével megindult a magyar pénzintéze-