K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története

73> érdekeiért, a vármegye földje alatt vakmerő aknamunka folyt. A szakolcai Blahó Páltól kiterjesztett pánszláv mozgalom, szervezkedett. Tudták, hogy Masaryk Briand-nal történt megállapodás értelmében Benessel és Stefanikkal megalakították Párisban a Csehszlovák nemzeti tanácsot, ismerték Schichrava szerkesztésében megindult „Ceskoslovanska Samostatnost" (Cseh-szlovák önállóság) című párisi lap híreit, hallották, hogy 1917 elején Szerbiába megérkezett az első csehszlovák légió szállítmánya, értesültek arról, hogy a francia csehszlovák légiót Franciaország 1917 dec. 16-án hív. hadviselő félnek elismerte, végül híre érkezett, hogy Benes, meg Masaryk 1918 május 30-án három amerikai szlovák egyesülettel Pittsburgban megkötötték a megegyezést s így bizonyosak voltak abban, hogy a Monarchia összeomlása az ő feltámadásukat jelenti. A háború viharzásában könnyen ment a vakondok munka, segítette a háborúval járó nélkülözés, a drágaság, végül a kimerülés jelei. 1918 okt. 28-án Prágában kikiáltották a Cseh-szlovák államot. November 4-én megjelent Srobár Szakolcán a csehbarát tótok ősi fészkében és birtokba vett négy felvidéki megyét. A nagy fejetlenségben az entente csapatok támogatása mellett könnyen ment a honfoglalás. Az aláaknázott nyitrai föld magyarsága magára hagyottan is védekezett a cseh csapatok ellen. Névtelen hősök születtek, egyszerű hazatért magyar frontkatonák a falu népével összefogva az utolsó golyóig harcoltak, remélve a segítséget. Hiába vártak... Nyitra elveszett, az ezeréves magyar Nyitra megye helyébe megalakult a Nyitrai Zsupánság s Okányik Lajos nevű zsupán vezetése alatt bevonulhattak a csehmorva beamterek. Nyitra megye megszűnt, de a vármegye magyarsága bízott ezeresztendős múltjának őserejében, hittel hirdette — feltámadunk! ES3