K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története
67 1594-ben a megye rendjei további áldozatot hoztak, de mindig igyekeztek a vármegye fölkelő seregét a megye körzetében tartani. Az igyekezet megtört az idegen katonai parancsnokok nyakasságán. Mikor a török értesült, hogy az újvár-nyitrai vonal védtelen, azonnal betört a megye területére. A töröktatár had egyik szárnya Sempte, a másik pedig Galgóc irányában mindent felégetett, majd elpusztította a Vág völgyét. Ettől kezdve a megye állandó török támadások színhelye volt. 1600-ban a török pusztítást is meghaladta a kóborló hajdúk portyázása, a vármegye némely vidéke lakatlan pusztasággá változott. Ilyen szörnyű pusztulás közt öntötte el a vármegyét a Bocskay felkelés hulláma. Bocskay hajdúi 1605-ben az egész Vág és Nyitra völgyét elárasztották. Nyitrát elfoglalták, Szakolcát felégették, majd Érsekújvár ellen fordultak. Miután a vár keményen ellenállt, Szinán egri basa Homonnay Bálinttal jelent meg a vár alatt. Nehogy a vár török kézre kerüljön, Thury Ferenc várnagy átadta Homonnaynak a várat. Bocskay hadjárata alatt 95 község pusztult el a vármegyében. A pusztulásnak a zsitvatoroki béke vetett végett. A béke azonban nem jelentette a vármegye nyugalmát, mert a török szomszédság állandó védelmi állapotot követelt. A vármegye jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy közgyűlések állandó tárgya a megye katonai központjának az újvári várnak megerősítése. Sajnos a sok vitának és határozatnak alig van foganatja, mert a szegénység és nemtörődömség minden igyekezetnek szárnyát töri. 1630ban Koháry Péter vicegenerális Üjvár kapitányának panaszára azzal fenyegeti a vármegyét, hogy a várőrséget kivonja a várból, ha megye nem tesz eleget a várral szemben kötelességének. A sok mulasztás következménye, hogy a várfalak újjáépítésének költségei két évtizeden keresztül terhelik a vármegyét. Bethlen Gábor fellépésekor a vármegyét Telegdy János a Habsburgok hűségén tartja. Bethlen egy napi ostrommal beveszi Nyitrát, Telegdy Bécsbe menekül, a megye ezután elrendeli az általános felkelést, a megye seregének élére Bethlen leghűbb embere Thurzó Szaniszló kerül, aki később 1620-ban a vármegye főispánja lesz. A megye elfordulása a habsburgi politikától Forgách Zsigmond nádort titkos praktikákra sarkalja. Királyi adományokkal célhoz ér. Nyitra meginog Bethlen hűségében. A politikai széljárás megváltozása még nem jelenti Ferdinánd felülkerekedését, mert Thurzó serege keményen ellenáll, sőt Horváth István Bethlen hadainak mezei kapitánya Üjvár alatt sikerrel hadakozik, többek közt elfogja Bouqoi császári tábornokot, felkoncolja és seregét szétkergeti. A nyitrai rendek 1621 márc. 21-én esküsznek hűséget Ferdinándnak s egyben vállalják a császári sereg élelmezését. Thurzó Szaniszló azonban felveszi a pálfordulással szemben a harcot. A nagytapolcsányi megyegyűlésen követeli a rendektől, hogy tagadják meg Ferdinándot. Bethlen hadiszerencséjétől remegő megyei urak újra elrendelik a felkelést, annak a kapitányául Ocskay Gáspárt és Űjfalussy Gábort választják meg. 1622 jan. 18-án Galgócon összehívott megyei rendek közt nagy örömet kelt a nikolsburgi béke, amely azonban nem volt tartós. 1623 őszén Bethlen hadai újra megjelentek Nyitra földjén. 1626-ban Bethlen harmadik felkelésének hulláma szintén átviharzott a vármegyén, de ekkor a lakosság inkább a császári hadak fosztogatását szenvedte meg. Ennek a tanulsága nyomán határozta el a vármegye, hogy saját védelmére állandó sereget szervez. Az állandó megyei sereg csak a személyes felkeléssel együtt jelentett komolyabb katonai erőt, miért minden nagyobb veszedelem idején a király felhívta a megyei rendeket a személyes táborba szállásra. Így történt 1630-ban is, amikor II. Ferdinánd szavára megmozdultak a megyei rendek és Nyitra Újvár között egyesülve Esterházy Miklós nádor mezei hadaival várták a török támadást. Amikor III. Ferdinánd 1643-ban hírét vette, hogy az erdélyi magyar hadak nyugati támadásra készülődnek, újra felhívta Nyitra megye rendjeit, hogy gyülekezzenek Szakolcára, hol 30.000 főnyi zsoldos had 5*
