K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története
52 1813—1825-ig terjedő időben már érezni a vihar előszelét. A bécsi udvar tovább folytatja évszázados játékát, a magyar alkotmány megkerülésével rendelkezik: katonát szed és adót követel. Rövidlátásánál csak vakmerősége nagyobb. A kalapos király népi politikája után jelentkező reakció félve gondol minden újításra, a maradi, feudális, a magyarságából kiszakadt főrendekkel szövetkezve rendőrállamot szervez, hogy ellensúlyozza a természetes fejlődést. Az elnyomás fokozza az ellenállást. A megyei rendek hangja egyre élesebb lesz. A vármegyeháza öreg tanácstermében az új idők szelleme bontogatja szárnyát. 1823-ban a rendek utasítják a vármegye követeit, hogy követeljék a sajtószabadságot. Mikor Pest vármegye átiratban értesíti Pozsony megyét, hogy az országgyűlési ifjakat felségsértéssel vádolva elfogták és katonai őrizetben tartják, tomboló viharban szerkeszti meg a megyegyűlés ez ügyben feliratát oly kemény és bátor hangon, hogy külön királyi leirat inti a megyét a jövőben tiszteletteljes hangot használjon a koronával szemben. 1825 november 3-án a kerületi ülésen felsőbükki Nagy Pál a magyar nyelvet művelő társaság megteremtését követeli, támadja a főurakat, akik jövedelmüket idegenben költik el s a magyar nyelvet elhanyagolják. A beszéd hatása alatt a hallgatóság sorából felemelkedik egy huszárkapitány s évi jövedelmét 60.000 forintot ajánlja fel a magyar tudományos társaság céljaira. A huszártiszt Széchenyi István gróf volt. Példaadása után a Károlyi, Andrássy grófok és még számosan jelentékeny összegeket ajánlanak fel úgy, hogy rövid fél éven belül megalakulhat a Magyar Tud. Akadémia. Az 1825-ben megnyílt pozsonyi országgyűlésen megjelenik Kossuth Lajos, egyelőre csak mint csöndes szemlélője az eseményeknek. 1830ban koronázó országgyűlést tartanak Pozsonyban, szeptember 28-án V. Ferdinánd fejére teszik a koronát. Ezen az országgyűlésen kezdik hangoztatni, hogy az országgyűlés helyét Pestre kell helyezni. A pozsonyiak titkon örülnek a hírnek, mert a város az országgyűlés tagjainak ingyen szállást tartozik adni s emiatt megakadt az építkezés, senki sem hajlandó házat építeni, hogy ebben más ingyen lakjon. 1826 július 10-én elhatározta a megye, hogy új székházat épít s ennek költségét a vármegye rendei megajánlás útján viselik, az adózó nép csak fuvarokat köteles adni. A közteherviselésnek felcsillanó gondolata 1832-ben már kibontakozik, mert a megye november 15-én tartott ülésén kimondja a közteherviselés elvét, később utasítja a megye követeit, hogy a főrendiház reformját követeljék és javasolják, hogy az országgyűlés terheit a nemesség viselje. Az egész vármegye lázasan figyeli az országgyűlés minden megmozdulását. A fiatalság szomjasan várja az eseményeket, mikor váratlanul kitör a vármegyében az ázsiai kolera. Mindenki menekül Pozsonyból, az országgyűlést berekesztik, a nagyszabású reformmunka a következő országgyűlésre marad. Széchenyi Istvánnak 1830-ban megjelent „Hitel" című munkája, mely országszerte felrázta a közvéleményt, a vármegyében is széles barázdát szántott. A szabadelvűek tábora itt is megerősödött. Az 1832-iki országgyűlésen már megjelent Pozsonyban Deák Ferenc. Ugyanekkor határozta el Kossuth, hogy kiadja az „Országgyűlési Tudósításokat," amelynek később másolói közt találjuk Petőfi Sándor állástkereső színészt, aki pozsonyi nyomorában napi 25 garasért körmöli a tudósításokat Záborszky irodájában. (1843). 1837-ben megindul az első magyarországi vasút, a pozsony-szentgyörgyi lóvasut. A megyeiek csodára nyilt szemmel nézik, amint kat-
