K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története
46 adományok és ígéretek által Ferdinánd iránti hűségben megszilárdítsák és pártját szaporítsák, „egyben cáfolják azon híreket, melyekkel Ferdinándot és a német nemzetet gyűlöletessé tenni iparkodnak." A nagy igyekezet azonban kevés eredményre vezetett, mert a megyék nem küldtek követeket, a főpapok közül csak két prépost, a rendekből pedig tizenkét úr jelent meg, akik december 17-én a Szent Ferenc rend zárdájában megválasztották Ferdinándot Magyarország királyának. Amíg Pozsony ágyúdörgés között ünnepelte Ferdinándot, a pozsonyi vár komoran nézte az üdvrivalgást, Bornemissza a vár parancsnoka nem hódolt a koronázatlan királynak. A Pozsony vármegye leghatalmasabb ura nem vett részt Ferdinánd választásán, a köznemesség a nemzeti király híve volt. Báthory nádor csak annyit tudott elérni, hogy Pozsony megye semleges maradt János király ellen meginduló küzdelemben. 1527-ben Ferdinánd hadai Katziáner János vezetésével elfoglalták Dévényt, majd Nagyszombatot, július 31-én Ferdinand is megérkezett Pozsonyba. Hogy mit jelentett a vármegyére nézve a német hadak megjelenése arra, az 1530-iki pozsonyi országgyűlés felirata világít rá. mit a nagyváradi püspök terjeszt a király elé. „Bármerre járt Felséged serege, mindenütt a legkegyetlenebb ellenség módjára dühöngött; nem téve különbséget a hű rendek és a lázadók között. Számos városokat és helységeket felgyújtott; számos ártatlanokat, egyháziakat és világiakat legyilkolt; a népet bőrig kifosztotta, elvette gabonáját, barmait, bútorait és ruháit. A városok és helységek pusztításánál, mintegy rendszeresen legelőbb a templomokba rontottak; mindent mit ott találtak szent és világi tárgyakat elragadoztak; sok helyen az Űr testét sem kímélték. Ezen emberek semmi különbséget nem tettek az Ür háza és az istállók között." 1 Ilyen közállapotok Pozsony vármegye életét teljesen feldúlták. A jobbágyság nyomora, a köznemesség és az alsópapság elégedetlensége megbénította a gazdasági életet. Fokozta a bizonytalanságot az országszerte virágzó pénzhamisítás, az 1538-iki pozsonyi országgyűlésen súlyos vita folyik, amiért az ország némely részeiben és a németföldön tilos a magyar ércpénzt elfogadni. A körmöci magyar pénz jobb érctartalommal bír, mint a német — panaszolják a rendek, parancsolja meg a király összes alattvalóinak, hogy a magyar pénzt elfogadják. Pozsonyban és Nagyszombatban országgyűlést nem lehet tartani, mert a városok polgárai nem fogadják el a magyar pénzt. 2 Bizalmat nem lehet parancsolni. Ferdinand képtelen rendet teremteni. A magyarságot csak V. Károly császárnak azon Ígérete tartja vissza a török uralom elismerésétől, hogy birodalmának egész erejével segítségül jön a török ellen, mint ezt 1544 május 7-én kelt levelében igéri. Mikor a császár igéretét nem váltja be, a nagyszombati országgyűlésen szenvedélyesen megvádolják V. Károlyt, hogy rútul rászedte az országot, egyes túlzók javasolják, „hogy legjobb lesz meghódolni a törököknek, végleg szakítani a németekkel." Milyen kálváriás lehetett a magyar élet, mikor ilyen kitörések harsonáztak. A vármegye magyar köznemessége és a vármegye városainak polgárai közt, egyre jobban kiélesedtek az ellentétek. A városok némettelepes lakossága, idegen szemmel nézte a nemzeti sérelmek hangoztatását, nem vette szívesen a nem adózó magyar nemesek városi megtelepedését. Az országgyűlések egyre élesebb hangon követelik a nemzeti sérelmek orvoslását. A habsburgi politikának kipróbált fegyverre volt szüksége, nehogy a széthúllt magyarság egymásra találjon. A vallás kérdésének felvetése volt a legjobb bomlasztó méreg. Az 1548-iki országgyűlésen már jelentkezik ennek sötét árnyéka ... 1582-ben Rudolf király meglátogatja Pozsonyt. Megjelenik az országgyűlésen. A látogatás nem bűvöli el a rendeket, a bécsi udvar 1583-ban 1 Fraknói: A magyar országgyűlések története I. 109. 2 Fraknói: i. m. II. 22.
