K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

A vármegye művelődési viszonyai.Oberth Kálmán

31 Azonban mi történt? Jött a Miniszterközi Bizottság s a község vezetősége hiába érvelt, hiába kérlelt, — a be­állított összeg teljes egészében, vag} r csak egy nevetségesen kis összeg meghagyásával, — piros ceruza áldozata lett. Ugyanerre a sorsra jutott a szintén megszokott, átlag 200.— Kc. (most pengőértékben 30.— P) könyvtárkezelői évi tiszteletdíj is, A Vármegyei Népművelési Bizottsághoz most tömege­sen érkeznek a megkeresések a községektől, hogy mitévők legyenek a népkönyvtárakkal ? Miből fejlesszék? Hogyan pótolják a hiányokat? És az egyre fogyó könyvek mellett hogyan elégítsék ki az egyre növekvő kulturigényeket. melyeket az olvasóközönség támaszt? Sok helyen a könyvtárkezelő a tiszteletdíj megszűnte­tése miatt nem hajlandó tovább vezetni a könyvtár ügyeit s nincs új vállalkozó, aki a sokszor 6—800 darabból álló könyvtár kezelését, leltárvezetését és kölcsönzés- lebonyolí­tását teljesen díjtalanul nyakába venné. A Népművelési Bizottság az illetékes Minisztériumok­ban lépéseket tesz a népkönyvtárak ügyében és reméli, hogy sikerül majd egy alkalmas megoldást találni a jelen­legi helyzet megszűntetésére és ennek a fontos intézmény­nek segítségére, további fejlődését biztosító rendelkezések életbeléptetésével. Az 1925. évben nagy lendületet kapott a magyar köz­művelődés ügye. Ebben az évben hagyta jóvá az államhata­lom a már évek óta követelt «Szlovenszkói Magyar Kultur­egylet» (SzMKE) alapszabályait. A Komárom székhellyel megalakult egyesület évről­évre nagyobb lendülettel terjeszkedett s vármegyénk úgy­szólván minden számottevő magyar községében megalakult a «SzMKE» helyi csoportja. Volt már jóváhagyott alap­szabályokkal bíró egyesületünk, megindulhatott a mélyen­szántó kulturmunka. Meg is indult. A magyar falvak szinte versengtek a színvonalas műkedvelő előadások, kulturestek, műsoros- és dalestek rendezésében. Majdnem minden helyi csoport kebelében alakult egy-egy földmíves dalárda, a. magyar dal, a magyar nóta ápolására és terjesztésére. Ugyancsak a «SzMKE» keretében rendeztünk gazdasági, gyümölcsészeti, egészségügyi stb. előadás-sorozatokat. Hogy ez a munka mennyire megértésre talált a falu népe lelké­ben, legjobban bizonyítja az, hogy a legtöbb helyen az iskolák termei szűkeknek bizonyultak s gondoskodni kellett alkalmas, nagyobb tömegeket befogadó helyiségekről. így indult meg a kulturház-mozgalom. Šok helyütt öreg épületeket alakítottak át, másutt a falu saját erejéből állított teljesen új, minden tekintetben megfelelő, szép ma­gyaros házakat a magyar művelődés templomául. — Várme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom