K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
A vármegye közoktatása.Angyal János
24 alkotmányának fejlődéséről, a magyar nemzeti művelődésről, iskolarendszerünkről és a legújabb pedagógiai törekvésekről. Ezenkívül megfigyeltek több olyan gyakorlati tanítást, mely a mai magyar pedagógiai felfogást juttatta érvényre. A vármegye legkiválóbb tanítói közül 25-en Budapesten, 10-en meg Jászberényben is végighallgattak még egy-egy tanítói tanfolyamot. Az előbbin kultúrpolitikai és általános nevelésügyi kérdésekről, az utóbbin meg arról volt szó, hogy miként lehet a népiskolai tanítási eszközöket házilag elkészíteni. A tanítók rendszeres továbbképzésére évenként kétszer (ősszel és tavasszal) ú. n. pedagógiai szemináriumokat rendez a kir. tanfelügyelő. Ezeken a szemináriumokon a nevelés és tanítás kérdéseit vitatják meg. A tanítók munkájának ellenőrzését és irányítását a kir. tanfelügyelő és a mellett a körzeti iskolafelügyelők végzik. Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék területe 11 körzetre van beosztva s ennek megfelelően a körzeti iskolafelügyelők száma is 11. A körzeti iskolafelügyelők évente látogatják körzetük iskoláit. A kir. tanfelügyelőnek négy évenként kell meglátogatnia a vármegye népoktatási intézeteit. II. Az iparos- és kereskedőtanoncok oktatását és nevelését 1 szakijrányú és 8 általános irányú iparostanonciskola látja el. A szakirányú iparostanonciskola Érsekújvár m. városban működik. A tanoncok száma itt az 1938—39. iskolaév végén 421 volt. A tanítást végezte 3 főhíva'tású- és 13 olyan tanerő, akiknek hetenként legalább Í2 tanítási órájuk volt. Általános irányú iparostanonciskola működik Felsőszeli-, Gálán ta-, Magyardiószeg-, Magyarsók-, Nagysurány-, Szene-, Vágfarkasd- és Vágsellye községben. Ezek közül egyben, és pedig a nagvsurányiban szlovák nyelven folyik a tanítás. A 8 általános irányú iparostanonciskolában közel félezer tanonc részesül oktatásban és nevelésben. III. A polgári iskolákra vonatkozó főbb adatokat az alábbiakban közöljük. 1. Az érsekújvári róm. kat. «Szent Imre» polgári fiúiskola a visszacsatolást megelőzőleg, az 1938. év őszén nyilt meg. Két évig kellett várnia az iskolafenntartó egyháznak az engedélyre, hogy az iskolát magyar tanításnyelvvel megnyithassa. A megnyitáskor mindössze 70 tanuló jelentkezett fölvételre, az 1938—39. tanév végéig azonban ez a szám a 10 magán tanulóval együtt 381-re növekedett. A tanári kar 10 tagból állott. 2. Az érsekújvári róm. kat. polgári leányiskola, «Flengen>-intézet növendékeinek száma 403. A tanári kar tagjainak száma 11. 3. Az érsekújvári állami szlovák tanításnyelvű polgári fiú- és leányiskolának az 1938—39. tanév végén 290 tanulója volt, akik közül 214 vallotta anyanyelvének a szlovák nyelvet. A tanári kar, a hitoktatókat is számításba véve, 12 tagból állt a jelzett tanévben. 4. A galánlai állami polgári fiú- és leányiskola az 1938—39. tanév végén 531 tanulót számlált. A tanári karnak ugyanekkor 16 tagja volt a hitoktatókkal együtt. 5. A vágsellyei állami polgári fiú- és leányiskola 1939—40. tanévben nvilt meg két osztállyal, I. és II.-kal. A II. osztályt a tanulók nagy száma miatt mindjárt párhuzamosítani kellett. A tanári karnak négy tagja van. A tanulók száma 125. 6. A nagysurányi állami szlovák tanításnijelvű polgári fiú- és leányiskolának az 1938—39. tanévben volt a magántanulókkal együtt 433 növendéke, akiknek 93 o/ 0-a szlovák anyanyelvű. A tanárok szama volt ugyanakkor 13. A hat polgári iskolában összesen 2163 tanuló _ részesül oktatásban. A tanulók többnyire földmívelő, kisiparos, ipari munkás és kiskereskedő szülők gyermekei. IV. Állami felső kereskedelmi iskola. Ez az iskola eredetileg a határmenli Szene községben létesült felső kereskedelmi iskolai előkészítő tanfolyam címen. A célja kezdetben az volt. hogy a pozsonyi
