K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Galántai járás

128> Magy. beszél: 308. Vallás szerint: r. k.: 301, réf.: 8, ev.: 3. Fb. I. 1, II. 0„ III. 14. Népsűrűség: 53.4. Lakóház: 53. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Jóka. V. á. Szene, u. p. és u. t. Királyfa. Nagyfödémes nk. galántai járás. Hajdan Fedemas néven szerepeL 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitány az ura, 1490—1505 között I. Miksa császár seregei pusztították. A török 1541-ben dúlta fel a község házait. Egykor Csorba, Bakay, Bessenyei, Vass és Földes családok birtoka, később Pálffyaké. 1862-ben árvíz, 1865-ben tűzvész, 1866-ban kolera pusztított a községben. Mai templomát, amelynek helyén a XVII. sz. elején Szent Mihály tiszteletére szentelt kapolna állott, 1619-ben átalakították, tornya azonban 1710-ben épült. A mult században LacsnyMiklósnak volt a községben cukorgyára. — R. kat. népiskola, tizenegy tanerővel, önk. Tűzoltó Egy., Széchenyi Magyar Kultúr Egy., Iparos és Sport Egyesület, Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet. Gazdák Tej szövetkezete, Mezőgazdasági Szövetkezeti Szeszgyár, Hengermalom Községi bíró: Varga Imre. A község 1938. nov. 11-én szabadult fel. A csehszlovák földbirtokreform alkalmával 2.080 m. hold szántót és 500 m. hold erdőt osztottak szét a telepesek között, akik elhagyták a községet. Területe: 7.273 k. h. Lakosság: 3.507. Ebből magyar: 3.386, ném. 7; szlov. 113; Magyarul beszél: 3.413. Vallás szerint: r. k.: 3.417; ref. 2; ev.: 34. izr.: 53. Földbirtok: I. 1, II. 4, III. 231. Népsűrűség: 83.8. Lakóház: 657. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Nemeskosút, V. á. Németdiószeg. Posta és távbeszélő helyben. Nagymácséd nk. galántai járás. Már 1390-ben szerepel Mahid néven a feljegyzésekben. 1553-ban Báthory András bírja részben. Később az Esterházyak voltak urai, tőlük vette meg Alsasse d'Hennin Angelika hercegnő. Majd báró Ohrenstein Henrik tulajdonába megy át, akinek örökösei bírják jelenleg a csehszlovák földbirtokreform által megkapott birtokol. A község lakossága 1918-ban fegyveres erővel tartotta vissza a cseh: csapatokat s csak a környék teljes megszállása után adták meg magukat. A fegyveres ellenállást a Zacskó testvérek szervezték meg. Területe: 2.574 k. h. Lakosság: 2.320. Ebből magy.: 2.305, szlovák: 13. Magy. beszél: 2.309. Vallás szerint: r. k.: 2.311, ref. 2, ev.: 1, izr.: 5. Földbirtok: I. 1, II. 4, III. 231. Népsűrűség: 156.6. Lakóház: 472. A község bírója: Miklós Árpád. R. kat. elemi népiskola, önk. Tűzoltó Egy. Hitelszövetkezet, Fogyasztási Szövetkezet két üzlettel és vendéglővel. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. — Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. Palánta.. V. á. Németdiószeg és Galánta. Posta és távbeszélő helyben. Nemesnebojsza kk. körj. Galánta, galántai járás. A Balogh család ősi fészke. Kastélyát Bél Mátyás szerint Zsigmond király építtette. Többszörcserélt gazdát. Mostani birtokosa a diószegi cukorgyár. A cseh földreform során a parkot Salczer szeredi állatorvos vette meg, aki a régi park helyén kertészetet rendezett be. Területe: 831 k. h. Lakosság: 362. Ebből magyar: 91, német: 9, szlovák: 260. Magy. beszél: 206. Vallás szerint: r .k.; 351, ev.: 1, izr.: 10. Lakóház: 40. Népsűrűség: 75.7. Földbirtok; I. 0, II. 1, III. 2. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. v. á., u. p.,. u. t. Galánta. Állami elemi iskola. Keményítőgyár. Nemeskajal kk. galántai járás. A község az Árpádok korában keletkezett. Az őshitű magyarság nagy harcok árán tünt el a községből, ennek emléke a „Harcos dülő". A község lakosságának egyrésze II. Mátyás alatt nemességet kapott. A reformáció és ellenreformáció idején élénk vallási villongások színhelye. Árvíz és kolera többször pusztított a községben. A nemeškaj ali lóvásáros az ország minden részén ismert volt. Területe: 2.074. Lakosság: 1.606. Ebből magy.: 1.587, n.: 4, szl.: 15. Magy. beszél: 1.606. Vallás szerint: r. k.: 1.363. réf.: 3, ev.: 222, izr.; 17. Fb. I. 0, II. 1, III. 107. Népsűrűség: 134.5. Lakóház: 321. Róm. kat. népiskola 1 tanerővek Önk. Tűzoltó Egyesület, Iparoskör, Fogyasztási Szövetkezet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. A r. k. templomban különleges kompoziciójú festmény az „Utolsó vacsora". A lakosság a vesszőfonást