K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Galántai járás

126> váry János. Közjegyző: dr. lovag Gaszner Gyula, Ah. jb. közj. csö., v. á. posta, távíró és távbeszélő helyben. Hegy kk. kj. Vizkelet, galántai járás. A község Hegyi néven 1239-ben mint pozsonyi várbirtok szerepel. A pápai tizedszedők latinos alakjában Möns néven jegyezték fel. A XV. sz.-ban Hegyi István a tulajdonosa, majd később a Török-család kezére került. Területe: 74 k. h. Lakossága: 283. Ebből magyar: 270, szlov.: 12, német: 1, magy. beszél: 283. Vallás szerint: r. k. 274, ev. 5, izr .4. Lakóház: 37. Népsűrűség :658.1. Földbirtok: I. 0, II. 0, III. 9. Községi bíró: Kozmér Kálmán. Állami elemi isk. 1 tanerős. Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A község 1936. nov. 9-én szabadult fel. — A r. k. templom romjai állítólag a XIII. századból valók. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Nemeskosut, v. á. Galánta és Nemeskosut. u. p. és u. t. Hidaskürt. Hegysúr kk., galántai járás. Első nyomát Boleh de Sur néven találjuk 1256-ban. Az oklevelek 6 Surról emlékeznek: Alsó-, Közép-, Felső-, Egyházas-, Nádas- és Náno Surról. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka. Területe: 1072 kh. Lakossága: 562. Ebből magy.: 540, szlovák: 21. Magy. beszél: 551. Vallás szerint: r. k. 484, ref. 64, ev.: 11. Fb. I. 1, II. 6, III. 64. Népsűrűség 91.1, Lakóház: 103. Szolgabírói kirendeltség Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene, v. á. Szene, u. p. és u. t. Királyfa. Hidaskürt kk., galántai járás. Kwrt néven első említése 1271-ből ismeretes, amikor V. István, Miklós pozsonyi vár jobbágynak adományozta. Később Csák Máté birtoka. A portális összeíráskor itt vannak a Mérey, Serédy, Keresztes, Levánszky és Dobrovodszky családok. Később az Esterházyak tulajdona. Kat. temploma 1759-ben épült. Az 1763-ik évben földrengés pusztított a községben. Területe: 4.091 k. h. Lakosság: 1.781. Ebből m.: 1.758, szl.: 20, n.: 2, magy. beszél: 1.770. Vallás szerint: r. k. 1.721, réf.: 4, ev.: 15, izr.: 41. Lakóház: 283. Népsűrűség; 75.7. Földbirtok: 1.3,11.17,111. 115.Községi bíró: Benkó József. R. k. elemi iskola. Kat. Legényegylet. Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet. Műmalom. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Nemeskosut, vasút á. Galánta, postahivatal és távíróhivatal h. Hódi kk. körj. Galánta, galántai járás. Neve 1291-ben szerepel először. Volt Esterházy nagybirtok, amelyet a cseh földreform során özv. Magyerics Vera cseh birtokos és gyárosnő vett meg. Jelenleg állami kezelésben van, vitézi telkek lesznek. Területe: 1030 k. h. Lakosság: 596. Lakóház: 74. Népsűrűség: 100.5. M.: 178, szl.: 413, Magy. beszél: 350. Y állás szerint: r. k. 584, izr.: 11. Földbirtok: I—II. 0, III. 26. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. Galánta, v. á. u. p. és u. t. Galánta. Állami elemi népiskola. Jóka nk. galántai járás. A községre vonatkozó legrégibb nyom 1239-ig vezet vissza, amikor a község Pozsony várának tartozéka volt. IV. Béla király 1239-ben kelt oklevele három Ilka nevű községet említ. 1256-ban Berenius de Ilka. 1291-ben Jalka, de ugyanakkor Jelka néven is említést nyer. 1305-ben Harmathely a neve. 1355-ben Harmathely-Jókának említik ezentúl már Nagy- és Kisjóka szerepel. A községet a tatárjárás, majd pedig 1530-ban Nagyfödémes községgel együtt a török dúlás pusztította el annyira, hogy a törökpusztítás után 100 év múlva is csak 300 lakosa volt. A község nevezetesebb birtokosai voltak az Udvarnoky, Farkas, Vizkelety, Takács családok. A reformáció és ellenreformáció idején nagy harcok színhelye a község. Területe: 4.247 k. h. Lakosság: 2.986. M.: 2.969, szl.: 11. Magy. beszél: 2.981. Vallás szerint: r. k. 2.441, réf.: 335, év.: 8, izr. 201. Fb. I. 3, II. 24, III. 227. Népsűrűség: 123. Lakóház: 546. Községi bíró: Hollósy Jáános. R. k. népiskola 9 tanerővel, ref. és izr. népiskola. Fogyasztási- és Hitelszövetkezet, Önk. Tűzoltó Egyesület, Sertéstenyésztők Egyesülete. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, szolgabírói kirendeltség: Szene, ah. Galánta, jb. közj. Somorja, csö. Jóka, v. á. Szene, posta és távbeszélő helyben.