K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Érsekújvári járás
119> rosok Köre, Önképző és Műkedvelő Kör. Fogyasztási, T ei és Hitel Szövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 8-án szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Komárom, csö. helyben. Vá. Negyed. Posta és távbeszélő helyben. Tardoskedd nk. érsekújvári járás. Honfoglaláskori település. Az Augusztinus szerzeteseknek volt itt kolostoruk. A kuruc harcok idején Bercsényi Miklós tartózkodott egy ideig a községben. Területe: 11.399 kh. Lakosság: 6.501. Ebből magy.: 6.031, német: 7, szlovák: 458. Magy. beszél: 6.258. Vallás szerint: r. k. 6.406, ref. 17, ev. 3, izr. 70. Fb. I. 5, II. 23, III. 708. Népsűrűség: 95.7. Lakóház: 1.249. Községi bíró: Tóth Lajos R. k. népiskola fiú és leány külön. R. k. Kör, Tűzoltó Egyesület. Fogyasztási, Tej és Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. A cseh megszállás elleni harcokban 1919-ben elesett Vincze Károly. A kommunista vörös csapatok támadása idején a község harcok színhelye. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. helyben. Vá. posta és távbeszélő helyben. Tótmegyer kk. érsekújvári járás. 1248-ban Mejer néven a királyné birtoka. A mohácsi vészt követő időben a Károlyi család birtokába kerül. A család 1754-ben kastélyt építtett, amelynek újabb szárnyát Ybl Miklós tervezte. Területe: 8.593 k. h. Lakosság: 4.599. Ebből magy.: 1.049, szlovák: 3.543. Magy. beszél: 2271. Vallás szerint: r. k. 4.522, ref. 15, év. 8, izr. 51. Fb. I. 7, II. 8, III. 346. Népsűrűség: 93.6. Lakóház: 816. P k. népiskola magyar és szlovák tanítás nyelvű külön. Népház. Iparos Olvasókör. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. helyben. Vá. posta és távbeszélő helyben. Európai hírű vadászterület. Károlyi gr. fácánosában 12.000 fácán tenyészik. Udvard kk. érsekújvári járás. Besenyő telepítés a honfoglalással egyidejű. Királyi udvarnokok lakták, innét kapta nevét. 1209-ben II. Incze pápa a garamszentbenedeki apátságnak adta. Tamás esztergomi érsek elnökletével itt tartották 1307-ben azt a zsinatot, amelyen az esti harangszót rendelték el. A török időkben az Esztergom—Üjvár útvonalnak gócpontja volt. A török elleni háborúban Érsekújvár várának elővédje, határában sok csata zajlott le. Területe: 11.09-5 k. h. Lakosság: 5.678. Ebből magy.: 5.564, német: 7, szlovák: 102. Magy. beszél: 5.648. Vallás szerint: r. k. 5.377, ref. 189, izr. 105. Fb. I. 14. II. 50, III. 663. Népsűrűség: 88.9. Lakóház: 1.173. Községi bíró: Galla Lajos. R. k. népiskola 15 tanerővel. Ref. népiskola. R. K. Olvasókör, Kalot, Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület. Fogyasztási Szövetkezet 2 fiók üzlettel, Hitelszövetkezet. Hengermalom, Paprikamalom Szövetkezet. A község 1938. nov. 8-án szabadult fel. A megszállásnak és a vörösök elleni harcnak több halálos áldozata volt. A renovált kálvária a visszakerült terület egyik legszebb értéke. Híres paprika, dohány és dinnyetermelése. A visszacsatolás után Pintér Béla gazda részesült kitüntetésben s az arany érdemkeresztet kapta, majd országgyűlési képviselő lett. A csehek 1919-ben kivégezték Vágner Béla vezető jegyzőt, Szokolai Istvánt, Kalázi Ferenc és Kalázi Lajos udvardi lakosokat. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógyalla, csö. helyben. Vá. posta és távbeszélő helyben. tJjlót kk. érsekújvári járás. A községhez tartozó Máriacsalád pusztán a pálosoknak nagyobb birtoka és zárdája volt. Területe: 4.492 k. h. Lakosság: 2.353. Ebből magy.: 607. német: 5, szlovák: 1.699. Magy. beszél: 1.039. Vallás szerint: r. k. 1.943, ref. 360, ev. 18, izr. 31. Fb. I. 0, II. 5, III. 417. Népsűrűség: 91. Lakóház: 488. Községi bíró: Kuruc Vince. R. k. és ref. népiskola. Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Verebély, csö. Óhaj. Vá. Rendve. Posta és távbeszélő helyben. Zsitvabesenyő kk. érsekújvári járás. Besenyő település és a község a garamszentbenedeki apátság birtoka. 1565-től az esztergomi káptalané. A törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. Területe: 2.971 k. h. Lakosság: 1.699. Ebből magy.: 1.650, szlovák: 49. Magy. beszél: 1.683.
