K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

107> ROMER FERENC FLÓRIS archeologus. Sz. Pozsony. 1815. A szabadságharc alatt utász kapitány. Ezért 8 évi börtönre ítélik. 1861 a M. Tud. Ak. kézirattárának őre. 1868-ban egyetemi tanár. ROSKOVÁNYI ÁGOST püspök (1807—1892). Sz. Szennán. 1859-től nyitrai püspök. RÓZSAY ERNŐ dr. galántai szolgabíró. Sz. Lengyelen (Tolna m.) 1912. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Pécsett végezte. 1934-ben Tolnavármegye szolgálatába lépett és tb. szolgabíró lett. A Felvidék viszszacsatolásakor a nagykaposi jár. polgári közig, előadó, 1938. dec. óta a galántai járás szolgabír á j a. RUDNAY SÁNDOR hercegprímás bíbornok (1760—1831). Sz. Nyitraszentkereszten. Az esztergomi érseki székhelyt Nagyszombatból ő helyezte vissza 1820-ban. Az esztergomi bazilika építője. RUDNYÁNSZKY GYULA költő (1858—1913) hosszabb ideig mint hírlapíró dolgozott Érsekújváron és Nyitrán. Később kivándorolt Amerikába, honnan megvakulva tért haza. SÁNDOR ISTVÁN született: 1756-ban Lukán, író. Sokféle címen folyóiratot szerkeszt Bécsben 1791—1808-ig. Meghalt 1815-ben. Munkái: Jelki András (1791), Magyar Könyvesház. Első rendszeres bibliográfiái munka. SEGNER JÁNOS ANDRÁS (1704—1777) orvos, fizikus, sz. Pozsonyban. A víz oldalnyomását szemléltető Segner kerék feltalálója. SERÉ Dl JUSZTINIÁN hercegprímás. Sz. Deákiban 1884. Előbb bencés szerzetes volt, háború után vatikáni követségi tanácsos, majd szentszéki ügyvivő. A kánonjogi kódex egyik szerkesztője. 1937-ben bíbornok és prímás. SERÉNYI KÁROLY dr. várm. aljegyző. Sz. Kőszegen 1897. József műegyetem gépészmérnöki szak. Olasz front. Zászlósi rangban szerel le. Folytatja a műegyetemet. Belép a Dunagőzhajózási Társ. szolgálatába. Hajóskapitányi oki. szerez. 1933-ban betegeskedése miatt nyugdíjazzák. Elvégzi a szegedi egyetem jogi karát. 1939-ben a közs. közig. tanf. jegyzői oki. szerez. Ugyanezen évben Ny. P. várm. szolg. lép, tb. szolgabíró, majd várm. aljegyző lesz. SOMOGYI CSIZMADIA SÁNDOR ügyvéd, lapszerkesztő. Szül. Farkasdon 1772-ben. 1821—26-ig Kulcsár István mellett szerkesztője a „Hazai és Külföldi tudósítások" című lapnak, 1830—31-ben maga szerkeszti ezt. önálló munkája: Dentumogerek vagy magyaroknak ős-elei (1826). SIMONFALVY FERENC vitéz várm. m. kir. gazd. felügyelő. Sz. 1895. Szombathely. A pécsi honv. hadapród isk. elvégzése után mint hadnagy a legelső menetalakulattal az orosz frontra ment, hol súlyos fejlövéstől megbénult. Három évi kórházi kezelés után, Pozsonyban elvégezte a jogot, majd a csehek internálták. Szabadulása után 1922-ben a keszthelyi gazd. akadémiát végezte el és a nagyszegi cukorgyár r. t. birtokán szerzett gyakorlatot. 1929-ben a Földműv. min. gazd. s. felügyelővé nevezte ki Csanád megyébe. Innen Szombathelyre került, majd visszacsatoláskor a somorjai járásba, hol 10.000 hold cseh telepes birtokból 8.000 holdat osztott ki a magyar gazdák közt 1938. végéig. 1939 febr. 1-én átvette a NyitraPozsony várm. gazd. fel.-nek vezetését, hol 30.000 kat hold igénybevehető föld birtokba adásán dolgozik. S. a legkiválóbb szakemberek egyike, aki öntudatos hitvallással szolgálja a magyarság végvári munkáját. SÓLYOM JÓZSEF dr. tb. szolgabíró sz. Kaposváron 1905. A pécsi egyetem elvégzése után Somogy vármegye szolgálatába lépett. 1934-ben jegyzői oki. szerzett. 1939-ben P. Ny. vrm.-gyék tb. szolgabírójának nevezték ki. SZABÓ KÁLMÁN, az érsekújvári Duna Bank ügyvezető igazgatója. Sz. Kassán 1888. Végigharcolta a világháborút. 1918-ban banktisztviselő