Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

A rudnoi csodaorvos

— Hogy megtudja, plébános úr, ki volt önnél, emlékül ezt átadom. Madva elolvasta a névjegy szövegét, a tiszt hosszú címét és visszaadta a névjegyet : —• Méltóságos uram, ezt a kártyát nem használhatom sem a konyhában, sem a patikában. Máskor meg egy előkelő, beteg tisztviselő hintót küldött érte Rudnoba azzal, hogy tüstént látogassa meg. Madva a kocsisnak ezt mondta r — Mondja meg a méltóságos urnák, hogy ép oly messze van tőlem, mint én tőle. Ö semmit sem mulaszt, én sokat, mert mint láthatja, itt ezer ember várja tanácsomat — egyetlen ember kedvéért nem várathatok meg ezret. Madva teljesen ingyen adott orvosi tanácsot. Különös jele volt az a képessége, mellyel a betegséget felismerte. Diagnózisai csakugytn csodálatraméltók. A beteget nem faggatta sokáig, hanem szemét, nyelvét nézte, figyelte lélegzését, verőerét. Aztán egyideig eltűnődött és rendszerint eltalálta a betegséget. Egy ízben megtörtént, hogy irigyei két bratislavai embert felbéreltek — mindkettő egészséges volt, mint a makk — hogy keressék fel. Madva szívesen fogadta a szörnyű fájdalomról panaszkodó urakat és alapos vizsgálat után lepecsételt borítékban adta át nekik receptjét. E recepteket csak három patikában tudták elolvasni : Prievidzán. Bánovcén, Topoľčanyban. A bratislavaiak a topoľčanyi-i patikust keresték fel, bizonyos Grach nevűt. Grach elolvasván a receptet, azt mondta nekik, jöjjenek a gyógyszerért egy óra múlva, addig elkészíti. ... Madva pedig a következőket rendelte : hat font lisztből juhtúrós galuska és hozzá tíz meszely sört. Mit tehettek mást a »betegek» — kénytelen-kelletlen kifizették a jó paprikásan felszámított «gyógyszert«. 1850-ben kimerülten, betegen otthagyta plébániáját és elvonult a közeli Sučanyba, hol kis házat vett. Itt halt meg 1852 augusztus 20-án. 38