Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

Seress Imre

már-u. 15. sz. ház (ma : Rázus-u.) első emeletén volt. A napilap első

; száma 1901 őszén megjelent, Iritzer Zsigmond nyomtatta, felelős szerkesztője Balliere József Budapestről hozatott hírlapíró volt, ki azonban nem vált be. Helyét dr. Halasi Lipót nitrai ügyvéd töltötte be, ki nagyarányú ügyvédi elfoglaltsága miatt három hét múlva lemon-, dott. Akkor hívták meg Nitrára a jónevű Seress Imre budapesti újságírót (kinek akkor már irodalmi neve volt) és vele, segédszerkesztőnek Lengyel Béla fiatal kolozsvári hírlapírót. A nitrai hírlapirodalom fénykora kezdődött Seress szereplésével, ki napilapját jóformán maga írta meg. Vezércikkei, szines riportjai ma is frissen hatnak. Hogy politikai céljait minél gyorsabban érje el, megalakította a «Bolond Miska« hetenkint megjelenő élclapot is, mely Linek Lajos ismert rajzolóművész karikatúráival jelent meg. Linek hetenkint Nitrára jött, beült a Schiller-kávéházba és ott lerajzolta a helyi nagyságokat. Seress cikkei számos lovagias ügyet és sajtópert termesztettek (párbaja volt Markhot alispánnal), de napilapja, melyet 4 fillérért árúsítottak, mégsem terjedt el, mert a hivatalos körök, amennyire lehetett, elnyomták. Végül is a lapkiadó Szulyovszky-csoport megúnta a sok ráfizetést, Seressnek és Lengyelnek felmondott. Ezek aztán »Felvidéki Hirlap» címmel új nitrai hetilapot alapítottak, mint — dr. Kramolin főispán hivatalos lapját, a Nitramegyei Ellenőrt pedig egyideig Herczeg István, a Szulyovszky-iroda vezetője szerkesztette. A «Felvidéki Hirlap» háromhavi fennállás után megszűnt, Seress és Lengyel Kassára költöztek, hol átvették egy napilap szerkesztését. Seress Imréről az irodalomtörténet a következőket jegyezte fel : — Homérosz-paródiái figyelemreméltók, úgymint Hári János Iliásza (éposz 12 énekben, 1885.) Hári János Odisszeája (1886), továbbá az Arany János Murány ostromát parodizáló Kukány ostroma (1899), a vándorszínészekről és a »Vasutas nép« (verses humoreszk, 1887). Seressnek vannak ötletei, van humora, de kissé vaskos, ízlése nem válogatós. Versei : Kisebb költemények, Emmi és társai, (1836) címen jelentek meg. Irt még Magyar mondavilág címen (1887) 12 költői beszélyt és több kötet regényt. (A tudós lánya, A Garam-család, Klára, Századvégi férfiak.) 1923-ban jelent meg «A nagy háború legendái« című hatalmas költemény-sorozata. Sokat írt a zenéről, a repülőgépekről. 27