Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

Szalavszky Gyula

lámpát, amelytől megválni egyetlen pillanatra sem tud, nem mer ésnem is akar. Az ő Davy-lámpája a magyarság nemzeti jövendője volt. Erre az ideálra csüggesztette a szemét és arra nézett mindig, bármely úton járt, bármit cselekedett. A szolgabíró, a megyei fiskus, az alispán székében egyaránt mindig a magyar kultúra fáklyahordozója tudott lenni és soha ez a sokszor ellentmondó munkakör az ő lelkében, szívében és elméjében össze nem ütközött, a formalizmus fonálszálait össze nem bogozta, soha inkompatibilitást nem teremtett és a rövidebbet sohase húzta egyik se. íme, ez a nagyszerű biztonság, az ideáloknak ez a gyönyörű harmóniája az, amiben a Gyürky Géyza tiszteletreméltó életpályája lefolyt és véget ért. Ez az, ami őt minden közönségességből kiemelte és felejthetetlenné tette. Ez az, aminek e/mléke még sokáig fog reánk ragyogni. Ö megtanított rá, hogy csak az az egy ad életünknek tartalmat, munkánknak biztonságot, ha ideáljainkhoz hűek maradunk. Ha azok kultuszában soha el nem fáradunk és soha meg nem tántorodunk. Gyürky Géyza a magyarságért élt. S ez a magyarság a szívébe zárja őt, munkája érdemét és példájának nemes emlékét. A Davy-lámpa leszállt a föld alá, de a fénye onnan is előtör és bevilágítja, beragyogja utainkat, céljainkat, vágyakozásainkat és reményeinket. A magyarság csak addig él, amíg ehhez a ragyogó fényhez hű és méltó marad. SZALAVSZKY GYULA 1936 tavaszán húnyt el Zem. Lieskove-n (Melčic mellett) Szalavszky Gyula, ki a régi Nitramegye közéletében fontos szerepet vitt. Született 1846 április 13.-án Hlohovec-en. Ereiben magyar és lengyel vér vegyülék kering, mert anyja Kubicza Vilma magyar családnak, — atyja Szalavszky Ferenc pedig lengyel családnak volt sarja. — A középiskolát a trnavai érseki gimnáziumban, a jogi tanfolyamokat pedig részben a bratislavai jogakadémián, részben a budapesti egyetemen végezvén és ügyvédi oklevelet szerezvén, 1873-ban Nitrán nyitott ügyvédi irodát ; Nitravármegye közönsége 1883-ban választotta megalispánnak. Tisza Kálmánnak kormánya elismerve Szalavszky közéleti működésének sikeres voltát, őt 1887-ben Nitra vármegye főispánjának nevezte ki és midőn 1890-ben Szapáry Gyula miniszter elnöksége alatt alakult meg egy új kormány, őt nevezte ki belügyi államtitkárrá. Ebben az időben választották meg mind a huszti, mind a topoľčany-i kerület képviselőjévé, mindkét helyen egyhangúlag. 1892-ben Trenčín vármegye főispánjává neveztetett ki, 1893-ban pedig megbízatott Bratislava vármegye és Bratislava szabad kir. város főispáni állásának ideiglenes vezetésével. 1893-ban nevezték ki a főrendiház tagjává és U