Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

Bevezetés

német 10, héber 9 és román 2. Meg van tehát a remény arra, hogy az iskola hatása, a nem iskolaszerű népművelés s az újoncok katonai iskolázása útján az írás-olvasás tudása általános lesz. Ezek a Csehszlovák állam anyagi és szellemi javainak alapjai. Ezen tényeket szem előtt kell tartania annak, aki a népművelés és nevelés terén új szellemi értékeket akar teremtejni, az állam és nép érdekében akar dolgozni, de annak is, aki a kulturális munkát meg akarja becsülni Csehszlovákiában. A Csehszlovák állam megújhodása a csehszlovák nép nagy kultúrális törekvésének gyümölcse. A csehszlovák nép hű marad fényes kultúrális hagyományaihoz s politikai szabadságának hajnalán máris nagy kultúrális feladatokat tűzött ki magának, melyeket az iskolai képzés, az iskolán kivüli népnevelés terén hathatósan törekszik elérni. Az adófizetők anyagi erejéhez mérten, egyenletesen s megfelelően gondoskodik az összlakosság igényeinek kielégítéséről, A nyilvános kulturális gondoskodás minden nem: zetiség számára lehetővé teszi, hogy a törvény keretén belül, a legszélesebb rétegek szellemi jóléte föllendüljön. A čsl. államközigazgatás szelleme, mely kultúrális törvényekben van leszögezve, egyforma jóakarattal viseltetik mindazokkal szemben, akik becsületes szándékkal, szellemi és erkölcsi képességeiket az egész nép és nemzet szolgálatába akarják állítani. Az elfogulatlan nemzeti kisebbségek megértették a csehszlovák szellemet, mely tiszteli a nemzeti vagyont s immár mind rendszeresebben dolgoznak népünk javára a népnevelés terén. 7