Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

Bevezetés

BEVEZETÉS. 1918 október hó 28-án Prágában megalakult a nemzeti választmány, mely a csehszlovák tartományokat: Cseh- és Morvaországot, Sziléziát és Szlovákiát, melyeket a négyes szövetség önálló államnak ismert el, kormányzási hatáskörébe vette. Ruszinszkó 1919-ben önként csatlakozott Csehszlovákiához. A csehszlovák államot, mint demokrata köztársaságot alkották meg, melynek feje a választott elnök. Az alkotmánylevél alapvető mondata így hangzik: „A nép minden államhatalomnak egyetlen kútforrása a Csehszlovák köztársaságban." A törvényhozói hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja, mely a képviselőházból és szenátusból áll. Tagjait az általános, közvetlen, egyforma és titkos választási jog alapján az aránylagos képviselet elve szerint választják. A képviselők választására jogosult minden állampolgár, aki a 21. életévet betöltötte, a katoSiasíág kivéitelével, a szenáltusi választásokon részt vesz minden állampolgár, aki túllépte a 26. életévét. A képviselőket 6, a szenátorokat 8 évre választják. 3